Lukács 23 - Hungarian New Translation

Jézus Pilátus előtt(Mt 27,1–2.11–14; Mk 15,1–5)

1Ezután elindult az egész testület, és elvitték őt Pilátushoz.

2Ott így kezdték vádolni: „Megállapítottuk, hogy félrevezeti népünket, ellenzi, hogy adót fizessünk a császárnak, és azt állítja magáról, hogy ő a felkent király.”

3Pilátus megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” Ő pedig ezt felelte: „Te mondod.”Jézus és Barabbás(Mt 27,15–26; Mk 15,6–15)

13Ekkor Pilátus összehívta a főpapokat, a vezetőket és a népet,

14és így szólt hozzájuk: „Ezt az embert elém hoztátok azzal, hogy a népet félrevezeti. Íme, én előttetek vallattam ki, és nem találtam ebben az emberben egyet sem azok közül a bűnök közül, amelyekkel vádoljátok.

15De még Heródes sem, mert visszaküldte hozzánk. Láthatjátok, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem követett el:

16megfenyítem tehát, és elbocsátom.”

(

17Ünnepenként pedig szabadon kellett neki bocsátania egy foglyot.)

18Erre valamennyien felkiáltottak: „Ezt öld meg! Barabbást pedig bocsásd el nekünk!”

19Ez utóbbi a városban történt lázadásért és gyilkosságért volt börtönbe vetve.

20Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szerette volna szabadon bocsátani Jézust.

21De ezek kiáltoztak: „Feszítsd meg, feszítsd meg őt!”

22Ő azonban harmadszor is odafordult hozzájuk: „De hát mi rosszat tett ez? Nem találtam benne semmiféle halált érdemlő bűnt: megfenyítem tehát, és elbocsátom.”

23De azok hangos kiáltásokkal sürgették és követelték, hogy feszítsék meg. És kiáltozásuk győzött.

24Pilátus ekkor úgy döntött, hogy legyen meg, amit kívánnak:

25szabadon bocsátotta azt, akit kértek, aki lázadásért és gyilkosságért volt börtönbe vetve; Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak.

Jézus útja a Golgotára(Mt 27,32; Mk 15,21)

26Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után.

27A népnek és az asszonyoknak nagy sokasága követte őt, akik jajgattak, és siratták őt.

28Jézus pedig feléjük fordulva ezt mondta nekik: „Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok;

29mert jönnek majd olyan napok, amikor ezt mondják: Boldogok a meddők, az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!

30Akkor majd kiáltani kezdik a hegyeknek: Essetek ránk! – és a halmoknak: Borítsatok el minket!Jézus a keresztfán(Mt 27,33–44; Mk 15,22–32; Jn 19,16–24)

32Két gonosztevőt is vittek, hogy vele együtt végezzék ki őket.

35A nép ott állt és nézte. A főemberek pedig velük együtt így csúfolódtak: „Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő az Isten választott Krisztusa!”Jézus halála(Mt 27,45–56; Mk 15,33–41; Jn 19,28–30)

44Tizenkét órától egészen három óráig sötétség lett az egész földön.

47Amikor a százados látta, ami történt, dicsőítette Istent, és így szólt: „Ez az ember valóban igaz volt.”

48És az egész sokaság, amely erre a látványra verődött össze, amikor látta a történteket, mellét verve hazatért.

49Jézus ismerősei pedig mindnyájan és az őt Galileától fogva követő asszonyok távolabb állva szemlélték mindezt.

Jézus temetése(Mt 27,57–61; Mk 15,42–47; Jn 19,38–42)

50Volt egy József nevű ember, Arimátiából, a júdeaiak egyik városából való, a nagytanács tagja, derék és igaz férfiú,

51aki nem értett egyet a többiek határozatával és eljárásával, aki maga is várta az Isten országát.

52Ő elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét.

55Elkísérték őt az asszonyok, akik együtt jöttek vele Galileából, és megnézték a sírboltot, meg azt is, hogyan helyezték el Jézus testét.

56Aztán visszatértek, illatszereket és drága keneteket készítettek. Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint.