2Sámuel 7 - Hungarian New Translation

Dávid templomot akar építeni(Vö. 1Krón 17)

1Amikor a király már a palotájában lakott, és az Úr mindenfelől nyugalmat adott neki ellenségeitől,

2ezt mondta a király Nátán prófétának: Nézd, én cédruspalotában lakom, az Isten ládája pedig sátorlapok között lakik.

12Ha majd letelik az időd, és pihenni térsz őseidhez, fölemelem majd utódodat, aki a te véredből származik, és szilárddá teszem az ő királyságát.Zsolt 89,4–5; 132,11; Ézs 9,6; Lk 1,32–33; Jn 7,42; ApCsel 2,30

13Ő épít házat nevem tiszteletére, én pedig megerősítem királyi trónját örökre.1Kir 5,19; 8,20

14Atyja leszek, és ő a fiam lesz. Ha bűnt követ el, megfenyítem férfihoz illő bottal és embereknek kijáró csapásokkal.Zsolt 89,27–33; Zsid 1,5; 2Kor 6,18; Jel 21,7

15De nem vonom meg tőle szeretetemet, ahogyan megvontam Saultól, akit eltávolítottam előled.1Sám 16,1

1Kir 11,31–36

16Így a te házad és királyságod örökre megmarad, és trónod örökre szilárd lesz.

17Nátán pontosan e beszéd és látomás szerint beszélt Dáviddal.

Dávid imádsága

18Ekkor bement Dávid király az Úr színe elé, leült, és ezt mondta: Ki vagyok én, Uram, ó, Uram? És mi az én házam népe, hogy eljuttattál engem idáig?1Sám 18,18

19Sőt még ezt is kevesellted, Uram, ó, Uram, és a távoli jövőre is tettél ígéretet szolgád házának, ezzel is az embert tanítva, Uram, ó, Uram!

20De miért beszélne tovább Dávid, hiszen te ismered szolgádat, Uram, ó, Uram!

21A te ígéreted és szándékod szerint vitted véghez mindezeket a hatalmas dolgokat, hogy megismertesd azokat szolgáddal.

22Ezért vagy te oly nagy, Uram, ó, Uram! Senki sincs hozzád fogható, sőt nincs is rajtad kívül Isten, egészen úgy, ahogyan hallottuk fülünkkel.Zsolt 86,8

23Van-e még egy olyan nemzet a földön, mint a te néped, Izráel, amelyért elment Isten, és kiváltotta, hogy az ő népe legyen, és nevet szerzett magának azzal, hogy nagy és félelmes dolgokat vitt véghez, amikor kiűzött nemzeteket és isteneiket a nép elől, amelyet kiváltottál magadnak Egyiptomból?5Móz 4,7–8; 33,29

5Móz 7,6.8

24Így erősítetted meg magadnak népedet, Izráelt, hogy örökké a te néped legyen, te pedig, Uram, az Istenük lettél.

25Most azért, Uram Isten, tartsd meg örökké azt az ígéretet, amelyet szolgádnak és háza népének tettél, és tégy úgy, ahogyan ígérted!

26Akkor nagy lesz a te neved örökké, mert ezt mondják: A Seregek Ura Izráelnek az Istene! Szolgádnak, Dávidnak a háza pedig szilárd lesz színed előtt.

27Te, ó Seregek Ura, Izráel Istene, ezt a kijelentést adtad szolgádnak: Megépítem házadat! Ezért volt bátorsága szolgádnak, hogy ilyen imádsággal imádkozzék hozzád.

28Valóban, Uram, ó, Uram, te vagy az Isten, és igazak a te ígéreteid. Te ígérted szolgádnak ezt a jót.1Kir 8,26; Jn 17,17

29Áldd meg azért kegyelmesen szolgád házát, hogy örökké színed előtt legyen, mert te ígérted ezt, Uram, ó, Uram! Mert a te áldásoddal szolgádnak háza örökké áldott lesz!