1Kiálts, ne sajnáld a torkod!
Harsogjon hangod, mint a kürt!
Mondd meg népemnek, hogy mi a bűne,
Jákób házának, hogy mi a vétke!
2Ők mindennap keresnek engem,
szeretnék megismerni utaimat,
mint egy olyan nép, amelynek tettei igazak,
és nem hagyja el Istene törvényét;
igaz döntéseket kérnek tőlem,
szeretnének Istenhez közel lenni.
3Miért böjtölünk – mondják –,
ha te nem látod meg,
miért gyötörjük magunkat,
ha nem akarsz tudni róla?
De hiszen ti a böjti napokon is
megtaláljátok kedvteléseteket,
mert robotosaitokat hajszoljátok.
4Hiszen pörölve és veszekedve böjtöltök,
sőt bűnösen, ököllel verekedve.
Nem úgy böjtöltök,
ahogyan ma illenék,
nem úgy, hogy meghalljam
hangotokat a magasságban.
5Ilyen az a böjt, amely nekem tetszik?
Ilyen az a nap, melyen az ember a lelkét gyötri?
Ha lehajtja fejét, mint a káka,
zsákba öltözik, és hamut szór maga alá,
azt nevezed böjtnek,
és az Úr kedves napjának?
6Nekem az olyan böjt tetszik,
amikor leoldod a bűnösen fölrakott bilincseket,
kibontod a járom köteleit,
szabadon bocsátod az elnyomottakat,
és összetörsz minden jármot!
7Oszd meg kenyeredet az éhezővel,
vidd be házadba a szegény bujdosókat,
ha mezítelent látsz, ruházd fel,
és ne zárkózz el testvéred elől!
8Akkor eljön világosságod,
mint a hajnalhasadás,
és hamar beheged a sebed.
Igazságod jár előtted,
és az Úr dicsősége lesz mögötted.
9Ha segítségül hívod az Urat,
ő válaszol,
ha kiáltasz, ezt mondja:
Itt vagyok!
Ha majd senkire sem raksz jármot,
nem mutogatsz ujjal,
és nem beszélsz álnokul,
10ha kenyeret adsz az éhezőnek,
és jól tartod a nyomorultat,
akkor fölragyog a sötétben világosságod,
és homályod olyan lesz,
mint a déli napfény.
11Az Úr vezet majd szüntelen,
kopár földön is jól tart téged.
Csontjaidat megerősíti,
olyan leszel, mint a jól öntözött kert,
mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz.
12Fölépítik fiaid az ősi romokat,
falat emelsz a régiek által
lerakott alapokra;
a rések befalazójának neveznek,
aki romokat tesz újra lakhatóvá.
13Ha nem jársz kedvteléseid után
a nyugalom napján,
az én szent napomon,
ha a nyugalom napját
gyönyörűségesnek hívod,
az Úr szent napját dicsőségesnek,
és azzal dicsőíted,
hogy abbahagyod munkáidat,
nem keresed kedvteléseidet,
és nem tárgyalsz ügyeidről,
14akkor gyönyörködni fogsz az Úrban,
én pedig a föld magaslatain foglak hordozni,
és táplállak ősödnek,
Jákóbnak örökségében.
Az Úr maga mondja ezt.
Who We AreWhat We EelieveWhat We Do
2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.