1Ezeket a beszédeket mondta el Mózes egész Izráelnek a Jordánon túl a pusztában, a Szúffal szemben levő síkságon, Párán és Tófel, Lábán, Hacérót és Dí-Záháb között.
2Tizenegy napig tartott az út a Hórebtől Kádés-Barneáig, a Széír hegyén át.
3A negyvenedik évben, a tizenegyedik hónap elsején történt, hogy elbeszélte Mózes Izráel fiainak mindazt, amit megparancsolt neki az Úr,
4miután megverte Szíhónt, az emóriak királyát, aki Hesbónban lakott, meg Ógot, Básán királyát, aki Astárótban lakott, Edrei mellett.
9Abban az időben ezt mondtam nektek: Nem tudok egyedül gondot viselni rátok.
29Akkor ezt mondtam nektek: Ne ijedjetek meg, és ne féljetek tőlük!
30Istenetek, az Úr, aki előttetek jár, harcolni fog értetek éppúgy, ahogyan Egyiptomban tette veletek, szemetek láttára.
34Amikor az Úr meghallotta hangoskodásotokat, felháborodott, és ilyen esküt tett:4Móz 14,22–24; Zsid 3,18
35Senki sem látja meg ezek közül az emberek közül, ebből a gonosz nemzedékből azt a jó földet, amelyről megesküdtem atyáitoknak, hogy odaadom.
36Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mivel ő hűséges maradt az Úrhoz.
37Rám is megharagudott az Úr miattatok, és azt mondta: Te sem mégy be oda.4Móz 20,12
38Józsué, Nún fia, aki melletted áll, ő megy majd be oda. Őt erősítsd, mert ő fogja szétosztani az örökséget Izráelnek.5Móz 31,7
39De gyermekeitek, akikről azt mondtátok, hogy prédára jutnak, és fiaitok, akik ma még nem tudják, mi a jó és mi a rossz, ők bemennek majd oda, mert nekik adom azt, ők veszik birtokba.4Móz 14,31
40Ti pedig forduljatok vissza, és induljatok a pusztába a Vörös-tenger felé!
41De ti ezt feleltétek nekem: Vétkeztünk az Úr ellen. Felvonulunk és harcolunk egészen úgy, ahogyan megparancsolta nekünk Istenünk, az Úr. Fölfegyverkeztetek tehát, és azt gondoltátok, hogy könnyű lesz fölmenni a hegyvidékre.4Móz 14,40–45
42Az Úr azonban ezt mondta nekem: Mondd meg nekik: Ne menjetek harcolni, mert nem leszek köztetek, és vereséget szenvedtek ellenségeitektől!
43Így beszéltem hozzátok, de ti nem hallgattatok rám, hanem fellázadtatok az Úr parancsa ellen; elbizakodtatok, és fölmentetek a hegyvidékre.
44De kivonultak ellenetek a hegyvidéken lakó emóriak, és üldözőbe vettek benneteket, ahogyan a méhek szokták tenni, és vágtak benneteket Széírtől Hormáig.
45Akkor visszatértetek, és sírtatok az Úr színe előtt, de az Úr nem hallgatott szavatokra, és nem figyelt rátok.
46Ezért kellett annyi ideig Kádésban laknotok, ameddig ott laktatok.
Who We AreWhat We EelieveWhat We Do
2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.
