1Móábról ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene:
Jaj Nebónak, mert elpusztul!
Kirjátaim megszégyenül, elfoglalják,
Miszgáb megszégyenül, összezúzzák.
2Odavan már Móáb dicsősége,
Hesbónban gonosz tervet
szőnek ellene:
Jertek, irtsuk ki a népek közül!
Te is elnémulsz, Madmén,
utolér a fegyver!
3Kiáltás hangzik Hórónaimból
a pusztulás és nagy romlás miatt.
4Összeomlott Móáb,
kiáltásuk Cóárig hangzik.
5Keservesen sírva mennek föl
a Luhít-hágón,
Hórónaim lejtőjén jajkiáltás hangzik
az ellenség pusztítása miatt.
6Meneküljetek, mentsétek meg életeteket,
és legyetek olyanok,
mint bokor a pusztában!
7Mivel alkotásaidban
és kincseidben bíztál,
téged is elfoglalnak.
Kemós fogságba megy
papjaival és a vezetőkkel együtt.
8Eljön a pusztító minden város ellen,
egy város sem menekül meg.
Odalesz a völgy, elpusztul a fennsík,
ahogyan megmondta az Úr.
9Adjatok szárnyat Móábnak,
hogy elszállhasson,
mert városai pusztává lesznek,
senki sem lakik bennük.
10Átkozott, aki az Úr dolgát
hanyagul végzi,
átkozott, aki kíméli
kardját a vértől!
Móábot veszedelem fenyegeti11Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta,
és pihent, mint seprőn a bor.
Nem öntötték át
egyik edényből a másikba,
nem kellett fogságba mennie.
Ezért maradt meg zamata,
illata sem változott meg.
12De jön már az az idő – így szól az Úr –, amikor csaposokat küldök hozzá, akik megcsapolják, edényeit kiürítik, korsóit összetörik.
13Megszégyenül Móáb Kemós miatt, ahogyan megszégyenült Izráel háza Bétel miatt, amelyben bízott.
14Hogyan mondhatjátok:
Vitézek vagyunk,
és harcra termett erős férfiak?
15Elpusztul Móáb,
városait megszállják,
válogatott ifjai vágóhídra kerülnek!
– így szól a Király,
Seregek Ura a neve.
16Közeledik Móáb veszedelme,
nagyon gyorsan eléri romlása.
17Szánakozzatok rajta,
kik körülötte laktok,
mindenki, aki ismeri nevét!
Mondjátok: Jaj, de összetört
az erős bot, az ékes pálca!
18Szállj le dicsőségedből,
ülj a porba, Díbón lakossága,
mert Móáb pusztítója
fölvonult ellened,
lerombolja erődeidet!
19Állj ki az útra, nézz körül,
Aróér lakossága!
Kérdezd a futva menekülőt:
Mondd, mi történt?
20Megszégyenült Móáb, összezúzták!
Jajgassatok és kiáltsatok,
hirdessétek az Arnón mellett,
hogy elpusztult Móáb!
21Eljött az ítélet a sík földre: Hólónra, Jahcára és Méfáatra,
22Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátaimra,
23Kirjátaimra, Bét-Gámúlra és Bét-Meónra,
24Kerijjótra, Bocrára és Móáb országának összes városára közel és távol.
25Letörték Móáb szarvát,
és karját összezúzták!
– így szól az Úr.
A gőgös Móáb megalázása26Itassátok le Móábot, mert felfuvalkodott az Úrral szemben! Tenyereljen bele a maga okádásába, és legyen nevetségessé ő is!
27Teelőtted is nevetséges volt Izráel, és mintha a tolvajok közé tartozott volna, valahányszor beszéltél róla, gúnyosan csóváltad a fejed!
28Hagyjátok el a városokat,
és lakjatok a kősziklán,
Móáb lakosai!
Legyetek olyanok, mint a galamb,
amely a barlangok nyílásában fészkel!
29Hallottunk Móáb gőgjéről,
hogy milyen gőgös,
büszke és dölyfös,
fennhéjázó és kevély szívű.
30Tudom, hogy milyen féktelen
– így szól az Úr –,
hazug a fecsegése, hamisak tettei.
31Ezért jajgatok Móáb miatt,
sóhajtozom egész Móábért,
sóhajtozom Kír-Heresz lakóiért.
32Jobban siratlak, mint Jazért,
Szibmá szőlője!
Hajtásaid a tengeren túlra nyúltak,
Jazérig elértek,
de gyümölcsszedésedre és szüretedre
rátört a pusztító!
33Odalett az öröm és a vigadozás
Móáb földjéről és kertjeiből.
A sajtóból kifogyott a bor,
nem taposnak kurjongatva,
nem is hallatszik kurjantás.
34Hesbón és Elálé kiáltása Jahacig ér, hangjuk Cóártól Hórónaimig és Eglat-Selisijjáig hallatszik, mert Nimrím vizei is elapadnak.
35Elpusztítom Móábban – így szól az Úr –, aki az áldozóhalmon áldozik, és isteneinek tömjénez.
36Ezért sír a szívem Móábért, mint a fuvola; sír a szívem Kír-Heresz lakóiért, mint a fuvola. Mert elveszett mindene, amit szerzett.
41Elfoglalja a városokat,
beveszi a várakat.
Olyan lesz azon a napon
Móáb vitézeinek a szíve,
mint a vajúdó asszony szíve.
42Elpusztul Móáb, nem lesz többé,
mert felfuvalkodott az Úrral szemben.
43Rettegés, verem és csapda
fenyeget téged, Móáb lakossága
– így szól az Úr.
44Aki a rettegés miatt menekül,
verembe esik,
és aki feljön a veremből,
kelepce fogja meg,
mert elhozom Móábra
a büntetés esztendejét!
– így szól az Úr.
45Hesbón árnyékában állnak meg
erőtlenül a menekülők.
De tűz csap ki Hesbónból,
és láng Szíhón palotájából,
megégeti Móáb halántékát
és a lármázók koponyáját.
46Jaj neked, Móáb!
Elpusztul Kemós népe,
mert fiaidat fogságba viszik,
és leányaidat rabságba.
47De majd jóra fordítom Móáb sorsát
az utolsó időben – így szól az Úr.
Eddig tart Móáb ítélete.
Who We AreWhat We EelieveWhat We Do
2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.
