1Ezt mondta nekem az Úr: Fogj egy nagy írótáblát és írd rá közönséges írással: Hamar a zsákmányra! Gyorsan a prédára!Ítélet és ígéret
5Még ezt is mondta nekem az Úr:
6Mivel megvetette ez a nép
a Silóah csendesen folydogáló vizét,
és Recínnek, meg Remaljáhú fiának örül,
7azért rájuk zúdítja az Úr
az Eufrátesz hatalmas és nagy vizét,
Asszíria királyát teljes hatalmával.
Mindenütt kilép medréből,
és hömpölyög partjai fölött.
8Betör Júdába,
végigzúdul rajta, és nyakig ér.
De ha kiterjesztett szárnyaival
széltében ellepi az országot,
velünk lesz az Isten!
9Tomboljatok csak népek,
majd meg fogtok rettenni!
Figyeljetek mind, ti messze országok!
Fegyverkezzetek csak,
majd meg fogtok rettenni,
fegyverkezzetek csak,
majd meg fogtok rettenni!
10Szőjetek csak terveket,
majd meghiúsulnak,
tárgyaljatok csak, úgysem sikerül,
mert velünk az Isten!
11Így szólt hozzám az Úr, amikor keze megragadott, és arra intett, hogy ne járjak ennek a népnek az útján:
12Ne mondjátok összeesküvésnek mindazt,
amit ez a nép összeesküvésnek mond,
amitől fél, attól ne féljetek,
és ne rettegjetek!
13A Seregek Urát tartsátok szentnek,
őt féljétek, tőle rettegjetek,
14akkor ő is megszentel.
De Izráel két háza számára
olyan kő lesz, amelybe beleütköznek,
olyan szikla, amelybe belebotlanak,
Jeruzsálem lakóinak pedig
kelepce és csapda.
15Sokan megbotlanak közülük,
elesnek és összetörnek,
megfogja őket a csapda.
A próféta hisz jövendölése igazában16Lezárom ezt az intelmet,
lepecsételem ezt a tanítást
tanítványaim számára.
17És várom az Urat,
aki Jákób háza elől
elrejtette orcáját,
és benne reménykedem.
18Én pedig és e gyermekek,
akiket az Úr adott nekem,
intő jelek vagyunk Izráelben
a Sion-hegyen lakó
Seregek Urának akaratából.A babona büntetése
19Ha majd azt mondják nektek, hogy forduljatok a halottidézőkhöz és jövendőmondókhoz, akik suttognak és mormolnak, ezt feleljétek: Nem Istenéhez kell fordulnia a népnek? A holtakhoz kell fordulni az élő helyett?
21Szomorúan és éhesen
bolyong a nép az országban.
Ha éheznie kell, fölháborodik,
gyalázza királyát és Istenét.
Fölfelé néz,
22majd a földre tekint,
de csak nyomorúságot és sötétséget lát,
nyomasztó borút, homályba taszítva.
23De nem marad sötétség ott,
ahol elnyomás van.
Először megalázta Zebulon és Naftáli földjét, de végül megdicsőíti a tenger felé vivő utat, a Jordánon túli részt, a pogányok területét.
Who We AreWhat We EelieveWhat We Do
2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.
