1A tizedik esztendőben a tizedik hónap tizenkettedikén így szólt hozzám az Úr igéje:
2Emberfia! Vesd tekintetedet a fáraóra, Egyiptom királyára, és prófétálj róla és Egyiptomról.
3Szólj és mondd ezt: Így szól az én Uram, az Úr:
Én ellened fordulok, te fáraó,
Egyiptom királya,
te nagy szörnyeteg, aki ott heverészel
a Nílus ágai közt,
és ezt mondod: Enyém a Nílus,
én alkottam!
4Horgokat akasztok az álladba,
pikkelypáncélodhoz ragasztom
a Nílus halait,
és kirántalak a Nílusból,
a Nílus halaival együtt,
amelyek pikkelypáncélodhoz ragadtak.
5Kidoblak a pusztába
a Nílus halaival együtt,
sík mezőre esel,
nem szednek föl, és nem temetnek el,
a föld vadainak és az ég madarainak
adlak eledelül.
6Majd megtudja Egyiptom minden lakója,
hogy én vagyok az Úr.
Mert olyan támasz voltál
Izráel házának, mint a nád:
7Ha kézbe fogtak, összetörtél,
és végighasítottad vállukat,
ha rád támaszkodtak, összeroppantál,
és megroskasztottad derekukat.
8Azért ezt mondja az én Uram, az Úr: Íme, fegyvert hozok ellened, és kiirtok belőled embert és állatot.
9Egyiptom földje pusztaság és romhalmaz lesz, mivel azt mondta: Enyém a Nílus, én alkottam! Akkor megtudják, hogy én vagyok az Úr.
10Ezért én ellened fordulok és a Nílus ellen. Egyiptom földjét romhalmazzá, csupa rommá teszem Migdóltól Szevénéig, Etiópia határáig.
Who We AreWhat We EelieveWhat We Do
2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.