Márk 14 - Hungarian New Translation

A nép vezetőinek tanácskozása Jézus ellen(Mt 26,3–5; Lk 22,1–2; Jn 11,47–53)

1Két nap múlva volt a páska és a kovásztalan kenyerek ünnepe; a főpapok és az írástudók keresték a módját, hogyan fogják el, és öljék meg őt csellel;2Móz 24,8; Jer 31,31–34

25Bizony, mondom néktek, hogy nem iszom többé a szőlőtő terméséből addig a napig, amikor újat iszom az Isten országában.”

Az Olajfák hegyén(Mt 26,30–35; Lk 22,33–34)

26Miután elénekelték a zsoltárokat, kimentek az Olajfák hegyére.Zsolt 113‒118

27És akkor így szólt hozzájuk Jézus: „Mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok.Zak 13,7

28De miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába.”

29Péter ezt mondta neki: „Ha mindenki meg is botránkozik, én akkor sem.”

30Jézus így szólt hozzá: „Bizony, mondom néked: te még ma, ezen az éjszakán, mielőtt kétszer megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem.”Mk 13,35

31Ő azonban annál inkább mondta: „Ha meg kell is halnom veled, akkor sem tagadlak meg.” Ugyanígy beszéltek a többiek is.

A Gecsemáné-kertben(Mt 26,36–46; Lk 22,39–46)

32Ekkor arra a helyre értek, amelynek neve Gecsemáné, és így szólt tanítványaihoz: „Üljetek le itt, amíg imádkozom.”

33Maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, azután rettegni és gyötrődni kezdett,

34majd így szólt hozzájuk: „Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok.”Zsolt 43,5

35Egy kissé tovább ment, a földre borult és imádkozott, hogy ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra.

36És így szólt: „Abbá, Atyám! Minden lehetséges neked: vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint te.”

37Amikor visszament, alva találta őket, és így szólt Péterhez: „Simon, alszol? Nem voltál képes egyetlen órát virrasztani?

38Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.”

39Újra elment, és ugyanazokkal a szavakkal imádkozott.

40Amikor visszatért, ismét alva találta őket, mert szemük elnehezült; és nem tudták, mit feleljenek neki.

41Harmadszor is visszatért, és így szólt hozzájuk: „Aludjatok tovább és pihenjetek! Elég! Eljött az óra! Íme, átadatik az Emberfia a bűnösök kezébe.

42Ébredjetek, menjünk! Íme, közel van, aki engem elárul.”

Jézus elfogatása(Mt 26,47–56; Lk 22,47–53; Jn 18,3–11)

43Még beszélt, amikor egyszer csak megjelent Júdás, egy a tizenkettő közül, és kardokkal, botokkal felszerelt sokaság jött vele a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől.

44Az árulója ezt az ismertetőjelet adta meg nekik: „Akit megcsókolok, az lesz ő: fogjátok el, és vigyétek be biztos kísérettel.”

45Amikor odaért, azonnal hozzálépett, és így szólt: „Mester!” – és megcsókolta.

46Azok pedig rátették kezüket, és elfogták.

47Egy valaki az ott állók közül kirántotta a kardját, lecsapott a főpap szolgájára, és levágta a fülét.

48Ekkor megszólalt Jézus, és ezt mondta nekik: „Úgy vonultatok ki ellenem, mint valami rabló ellen, kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok.

49Veletek voltam mindennap a templomban, amikor tanítottam, és nem fogtatok el. Az Írásoknak azonban be kell teljesedniük.”

50Ekkor mindnyájan elhagyták őt és elfutottak.

51De követte őt egy ifjú, aki csak egy inget viselt mezítelen testén: őt is elfogták,

52de ő az ingét otthagyva mezítelenül elmenekült.

Jézus a nagytanács előtt(Mt 26,57–68; Lk 22,54–55.63–71; Jn 18,13–14.19–24)

53Ekkor Jézust a főpaphoz vitték, és oda gyülekeztek a főpapok, a vének és az írástudók is mind.

54Péter távolról követte őt, be egészen a főpap palotájának udvarába, és ott ült a szolgákkal, melegedett a tűznél.

55A főpapok pedig az egész nagytanáccsal együtt bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra adhassák; de nem találtak.

56Sokan tettek ugyan ellene hamis tanúvallomást, a vallomások azonban nem egyeztek.

57Ekkor előálltak néhányan, és ezt a hamis vallomást tették ellene:

58„Mi hallottuk, amikor ezt mondta: Én lerombolom a kézzel alkotott templomot, és három nap alatt mást építek, olyat, amit nem emberi kéz alkotott.”Jn 2,19

59De vallomásuk így sem egyezett.

60A főpap ekkor középre állt, és megkérdezte Jézustól: „Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak?”

61Ő azonban hallgatott, és nem válaszolt semmit. Ismét megkérdezte őt a főpap, és így szólt hozzá: „Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?”Ézs 53,7

62Jézus ezt mondta: „Én vagyok, és meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőiben.”Dán 7,13; Zsolt 110,1

63A főpap erre megszaggatta a ruháit, és így szólt: „Mi szükségünk van még tanúkra?

64Hallottátok az istenkáromlást. Mi a ti véleményetek erről?” Azok pedig együttesen kimondták az ítéletet, hogy méltó a halálra.3Móz 24,16

65Akkor némelyek elkezdték őt köpdösni, arcát betakarni és ütlegelni őt, és ezt mondták neki: „Most prófétálj!” A szolgák is arcul verték őt.

Péter megtagadja Jézust(Mt 26,69–75; Lk 22,56–62; Jn 18,15–18.25–27)

66Amikor Péter lenn volt az udvaron, arra ment a főpap egyik szolgálóleánya.

67Meglátta Pétert, amint melegedett, ránézett, és így szólt: „Te is a názáreti Jézussal voltál.”

68Ő azonban tagadta, és ezt mondta: „Nem tudom, nem is értem, mit beszélsz.” És kiment az előcsarnokba. A kakas pedig megszólalt.

69A szolgálóleány ismét meglátta őt, és újra mondta az ott állóknak: „Ez közülük való.”

70De ő ismét tagadta. Egy kis idő múlva viszont az ott állók mondták Péternek: „Bizony, közülük való vagy, hiszen Galileából való vagy te is.”

71Ekkor ő elkezdett átkozódni és esküdözni: „Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek.”

72És nyomban megszólalt a kakas másodszor is. Péternek ekkor eszébe jutott, amit Jézus mondott neki: „Mielőtt a kakas kétszer megszólal, háromszor tagadsz meg engem.” És sírásra fakadt.