Jeremiás 23 - Hungarian New Translation

A hűtlen pásztorok és az eljövendő király

1Jaj a pásztoroknak, akik veszni hagyják és elszélesztik legelőm nyáját! – így szól az Úr.

5Eljön majd az idő

– így szól az Úr –,

amikor igaz sarjat

támasztok Dávidnak,

olyan királyt, aki bölcsen uralkodik,

jog és igazság szerint

jár el az országban.

6Az ő idejében szabad lesz Júda,

Izráel is biztonságban él,

és így fogják nevezni:

Az Úr a mi igazságunk!

7Eljön majd az idő – így szól az Úr –, amikor nem azt mondják többé, hogy él az Úr, aki fölhozta Izráel fiait Egyiptom földjéről,

13Samária prófétáinál

botrányos dolgot látok:

a Baal nevében prófétálnak,

és félrevezetik népemet, Izráelt.

14Jeruzsálem prófétáinál

borzasztó dolgokat látok:

házasságtörők, hazugságban élnek,

bátorítják a gonosztevőket,

ezért senki sem tér meg gonoszságából.

Olyanok előttem

mindnyájan, mint Sodoma,

lakói pedig, mint Gomora.

15Így szól tehát a Seregek Ura

a próféták ellen:

Ürömmel etetem meg őket,

és méreggel itatom meg őket,

mert Jeruzsálem prófétái terjesztik

az elvetemültséget az egész országban.

16Ezt mondja a Seregek Ura:

Ne hallgassatok a nektek prófétáló

próféták beszédére;

bolonddá tesznek benneteket!

Saját szívük látomását hirdetik,

nem azt, amit az Úr adott.

17Váltig mondják azoknak,

akik megvetik az Úr igéjét:

Békességetek lesz!

És ezt mondják minden

megátalkodott szívű embernek:

Nem jön rátok veszedelem!

18Mert ki volt oly közel az Úrhoz,

hogy látta volna őt,

és hallotta volna igéjét?

Ki figyelt igéjére,

és ki hallgatta engedelmesen?

19Íme, az Úr forgószele,

lángoló haragja árad,

mint kavargó szélvész kavarog

a bűnösök feje fölött.

20Nem szűnik meg az Úr haragja,

amíg el nem végzi,

és meg nem valósítja

szíve szándékait.

Az utolsó időben

fogjátok fel ennek értelmét.

21Nem küldtem ezeket a prófétákat,

mégis úgy igyekeztek;

nem szóltam hozzájuk,

mégis prófétáltak.

22Ha közel álltak volna hozzám,

akkor az én igéimet

hirdették volna népemnek,

megtérítették volna őket

gonosz útjukról és gaztetteikből.

A hazug jövendölések ellen

23Nemcsak a közelben vagyok Isten

– így szól az Úr –,

hanem Isten vagyok a távolban is!

24El tud-e rejtőzni valaki

olyan helyre, ahol nem látom?

– így szól az Úr.

Nem én töltöm-e be

az eget és a földet?

– így szól az Úr.

25Hallottam, hogy mit mondanak a próféták, akik hazug módon így prófétálnak nevemben: Álmot láttam, álmot láttam!

26Meddig tart még ez? Van-e valami a hazugságot prófétáló próféták szívében, akik saját szívük csalárdságát prófétálják?

27Úgy gondolják, hogy el tudják feledtetni népemmel az én nevemet álmaikkal, amelyeket elbeszélnek egymásnak, ahogyan őseik is elfelejtették nevemet a Baal kedvéért?

28Az a próféta, aki álmot látott, mondja meg, hogy csak álom volt. De aki igét kapott, hirdesse igémet igazán!

Mi köze a szalmának

a tiszta búzához?

– így szól az Úr.

29Nem olyan-e az én igém, mint a tűz

– így szól az Úr –,

vagy mint a sziklazúzó pöröly?

30Ezért rátámadok az olyan prófétákra, akik egymástól lopkodják igéimet! – így szól az Úr.

31Rátámadok az olyan prófétákra – így szól az Úr –, akik csak a szájukat járatják, és azt állítják, hogy az kijelentés.

32Rátámadok az olyan prófétákra, akik hazug álmaikat beszélik el – így szól az Úr –, és félrevezetik népemet hazugságaikkal és kérkedésükkel. Pedig nem küldtem őket, nem adtam parancsot nekik, és használni sem tudnak ennek a népnek – így szól az Úr.

33Ha megkérdezi tőled ez a nép vagy egy próféta vagy egy pap, hogy mi az Úr ígérete, akkor ezt mondd nekik: Az az ígéret, hogy elvetlek benneteket – így szól az Úr.

34Ha egy próféta vagy egy pap vagy a nép az Úr ígéretéről beszél, megbüntetem azt az embert háza népével együtt.

35Csak azt kérdezhetitek egymástól, egyik ember a másiktól, hogy mit válaszolt az Úr, vagy hogy mit szólt az Úr!

36De az Úr ígéretét ne emlegessétek többé, mert az ígéret csak emberi beszéd, amivel megváltoztatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, Istenünknek az igéjét.

37Csak azt lehet kérdezni a prófétától, hogy mit válaszolt neki az Úr, vagy hogy mit szólt az Úr!

38Ha azonban az Úr ígéretéről beszéltek, akkor így szól az Úr: Mivel ki mertétek mondani ezt a szót: az Úr ígérete, noha üzentem nektek, hogy ne beszéljetek az Úr ígéretéről,

39ezért fölemellek benneteket, és elvetlek színem elől azzal a várossal együtt, amelyet nektek és őseiteknek adtam.

40Örök gyalázattal és örök szégyennel sújtalak benneteket, amit sohasem fognak elfelejteni.