1Mózes ekkor így felelt: Hátha nem hisznek nekem, és nem hallgatnak a szavamra, hanem azt mondják, hogy nem jelent meg neked az Úr?!
10Akkor ezt mondta Mózes az Úrnak: Kérlek, Uram, nem vagyok én ékesen szóló. Ezelőtt sem voltam az, de azóta sem vagyok, hogy szolgáddal beszélsz. Sőt nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok én.
11De az Úr ezt mondta neki: Ki adott szájat az embernek? Ki tesz némává vagy süketté, látóvá vagy vakká? Talán nem én, az Úr?!
12Most azért menj! Én leszek a te száddal, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj!
13De ő azt felelte: Kérlek, Uram! Küldj mást, akit küldeni tudsz!
14Ekkor az Úr haragra gerjedt Mózes ellen, és azt mondta: Van neked egy testvéred, a lévita Áron. Tudom, hogy ő jól tud beszélni. Sőt jön is már eléd, és ha meglát, szívből fog örülni.
15Beszélj azért vele, és add szájába a szavakat! Én pedig a te száddal és az ő szájával leszek, és megtanítalak benneteket arra, hogy mit cselekedjetek.
16Ő majd beszél helyetted a néppel. Ő lesz a te szád, te pedig istenként állsz mellette.
24Útközben történt az éjjeli szálláson, hogy rátámadt az Úr, és meg akarta ölni.
25De Cippóra fogott egy éles követ, levágta fiának az előbőrét, lába elé vetette, és így szólt: Véren szerzett vőlegényem vagy!
26Akkor békét hagyott neki az Úr. Cippóra pedig ezt mondta: Véren szerzett vőlegény vagy, mert körül vagy metélve.
27Áronnak pedig ezt mondta az Úr: Menj Mózes elé a pusztába! Ő elment, és találkozott vele az Isten hegyénél, és megcsókolta őt.
28Mózes elmondta Áronnak az Úr minden igéjét, amellyel őt elküldte, és mindazokat a jeleket, amelyekre nézve parancsot adott neki.
29Azután elment Mózes és Áron, és összegyűjtötte Izráel fiai közül az összes véneket.
30Áron elmondta mindazt, amiről az Úr beszélt Mózessel, aki bemutatta a jeleket a nép előtt.
31A nép pedig hitt. Amikor meghallották, hogy az Úr gondjaiba vette Izráel fiait, és hogy meglátta nyomorúságukat, meghajoltak, és leborultak.
Who We AreWhat We EelieveWhat We Do
2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.
