Jeremiás 3 - Hungarian New Translation

Isten vádolja népét

1Majd ezt mondta:

Ha valaki elbocsátja feleségét,

és az eltávozva férjétől

egy másik férfié lesz,

vajon visszatérhet-e megint hozzá?

Nem válna-e ezzel

gyalázatossá az ország?

Te pedig, aki sok barátoddal paráználkodtál,

vissza akarsz térni hozzám?

– így szól az Úr.

2Nézz föl a hegytetőkre, és lásd meg:

hol nem háltak veled?

Kiültél eléjük az útra,

mint az arab a pusztában:

gyalázatossá tetted az országot

paráznaságoddal és gonoszságoddal.

3Ezért maradtak el az esőzések,

tavaszi eső sem volt.

Mégis olyan a homlokod,

mint egy paráznáé,

félredobtál minden szemérmet.

4Bezzeg most így kiáltasz hozzám: Atyám!

Ifjúságomtól fogva te vagy a segítőm!

5Örökké tart-e haragod,

megmarad mindvégig?

Így beszélsz, de közben folytatod

rossz életedet, ahogy csak bírod.

Júda Izráel példáját követi

6Ezt mondta nekem az Úr Jósiás király idejében: Láttad, hogy mit művelt az elpártolt Izráel? Eljárt minden magas hegyre, minden bujazöld fa alá, és ott paráználkodott.

13Csak ismerd el bűnödet,

hogy hűtlenül elhagytad

Istenedet, az Urat.

Futkostál utaidon az idegenek után

minden bujazöld fa alá.

Csak az én szavamra

nem hallgattatok

– így szól az Úr.

Isten megtérésre hív

14Térjetek meg, elpártolt fiaim! – így szól az Úr – mert én vagyok Uratok. Kiválasztok közületek városonként egyet, nemzetségenként kettőt, és elviszlek benneteket a Sionra.

15Adok majd nektek szívem szerint való pásztorokat, akik hozzáértéssel és okosan legeltetnek benneteket.A nép hűtlensége és bűnbánata

19Én ezt mondtam:

Szeretnék veletek úgy bánni, mint fiaimmal,

és nektek adni a kívánatos földet,

mint legékesebb örökséget

a népek között.

Azt gondoltam,

hogy Atyádnak hívsz engem,

és nem fordulsz el tőlem!

20De ahogyan egy asszony

hűtlenül elhagyja házastársát,

úgy hagytatok el hűtlenül engem,

Izráel háza! – így szól az Úr.

21Hang hallatszik a hegytetőkön,

Izráel fiainak panaszos sírása,

mert rossz útra tértek,

elfelejtették Istenüket, az Urat.

22Térjetek meg, elpártolt fiaim!

Meggyógyítlak benneteket,

bár elpártoltatok.

Itt vagyunk, eljöttünk hozzád,

mert te vagy, Uram, a mi Istenünk!

23Bizony, csak csalás folyt a halmokon,

zajongás a hegyeken.

Bizony, csak Istenünk, az Úr

szabadítja meg Izráelt.

24A gyalázatos bálvány emésztette

ifjúkorunk óta őseink szerzeményét:

juhaikat és marháikat,

fiaikat és leányaikat.

25Fetrengünk a gyalázatban,

szégyenpír a takarónk,

mert vétkeztünk Istenünk,

az Úr ellen,

mi is, őseink is.

Ifjúkorunktól mind a mai napig

nem hallgattunk Istenünknek,

az Úrnak szavára.