Zakariás 14 - Hungarian New Translation

Végső ítélet. Jeruzsálem felmagasztalása

1Eljön az Úrnak a napja, amikor osztozkodnak a tőled elvett zsákmányon.

2Mert összegyűjtök minden népet, hogy harcoljanak Jeruzsálem ellen. Elfoglalják a várost, kifosztják a házakat, és meggyalázzák az asszonyokat. A város fele fogságba megy, a megmaradt népet azonban nem űzik ki a városból.

3De az Úr harcba száll majd azokkal a népekkel, ahogyan harcolt egykor, a csata napján.

6Azon a napon nem lesz sem hőség, sem hideg, sem fagy.

7Akkor csak nappal lesz – az Úr tudja ezt. Nem lesz külön nappal és éjszaka, világos lesz még este is.

8Azon a napon folyóvíz fakad Jeruzsálemből, egyik ága a keleti tenger felé folyik, másik ága a nyugati tenger felé; így lesz télen-nyáron át.

10Az egész ország síksággá változik Gebától Rimmónig, Jeruzsálemtől délre. Jeruzsálem pedig kimagaslik, és a régi helyén marad; a Benjámin-kaputól addig, ahol a régi kapu volt a Szeglet-kapuig, és a Hananél tornyától a királyi borsajtókig.

12Ilyen csapással fog az Úr sújtani minden népet, amely Jeruzsálem ellen vonul: megrothad a húsuk még életükben, szemük is megrothad gödrében, nyelvük is megrothad szájukban.

13Azon a napon az Úr nagy zűrzavart támaszt közöttük: az emberek egymásra támadnak, és kezet emelnek egymásra.

14Még Júda is harcolni fog Jeruzsálem ellen. A körülöttük lakó népek minden kincsét összegyűjtik: aranyat, ezüstöt és tömérdek ruhát.

15Ugyanaz a csapás éri a lovakat, öszvéreket, tevéket, szamarakat és minden állatot abban a táborban, amely az embereket érte.

16Azután mindazok, akik megmaradnak a Jeruzsálemre támadó népek közül, évről évre elmennek, és leborulnak a Király, a Seregek Ura előtt, és megünneplik a sátoros ünnepet.