Ezékiel 26 - Hungarian New Translation

Jövendölés Tírusz ostromáról és pusztulásáról

1A tizenegyedik évben, a hónap elsején így szólt hozzám az Úr igéje:

2Emberfia! Tírusz ezt mondta Jeruzsálemről:

Haha! Összetört a népek kapuja,

feltárult előttem!

Gazdag leszek, mert rommá lett!

3Ezért így szól az én Uram, az Úr:

Én ellened fordulok, Tírusz,

sok népet hozok ellened,

ahogyan a tenger hozza hullámait.

4Lerombolják Tírusz várfalait,

és ledöntik bástyáit.

Lesöpröm róla még a port is,

és csupasz sziklává teszem.

5Hálók szárítóhelye lesz

a tenger közepén.

Megmondtam

– így szól az én Uram, az Úr –:

a népek zsákmánya lesz!

6A szárazföldön levő falvait

fegyverrel irtják ki.

Majd megtudják,

hogy én vagyok az Úr!

7Ezt mondja az én Uram, az Úr: Elhozom Tírusz ellen Nebukadneccart, Babilónia királyát, a királyok királyát északról, lovakkal, harci kocsikkal, lovasokkal és nagy tömegű hadinéppel.

8A szárazföldön levő falvaidat

fegyverrel irtja ki.

Ostromgépeket állít veled szemben,

sáncot emel ellened,

és pajzsok alatt tör ellened.

9Faltörő kost szegez várfalaidnak,

bástyáidat pedig

lerombolja csákányaival.

10Belep a por, amelyet

felver tömérdek lova;

megrendülnek várfalaid

a lovasoknak és a kerekeken gördülő

harci kocsiknak a zajától,

amikor betör kapuidon,

ahogy betörnek

egy ostromlott városba.

11Lovainak patái utcáidon tipornak,

népedet fegyverrel gyilkolja le,

hatalmas oszlopaid a földre zuhannak.

12Zsákmányul ejtik gazdagságodat,

és felprédálják áruidat;

ledöntik várfalaidat,

gyönyörű házaidat lerombolják,

a köveket, a gerendákat,

még a port is

a tenger közepébe szórják.

13Megszüntetem énekeid zaját,

és citerád hangja

nem hallatszik többé.

14Csupasz sziklává teszlek;

hálók szárítóhelye leszel;

nem építenek fel többé.

Én, az Úr, megmondtam!

– így szól az én Uram, az Úr.

15Ezt mondja az én Uram, az Úr Tírusznak: Megrendülnek a szigetek összeomlásod hallatára, amikor nyögnek a halálra sebzettek, és ott tombolnak a gyilkosok.

16Leszállnak majd trónjukról a tengeri országok fejedelmei mind, leteszik palástjukat, és levetik tarka ruháikat. Rémületbe öltöznek, a földre ülnek, szakadatlanul rémüldöznek és szörnyülködnek rajtad.

18Most, amikor elbuktál,

rémület fogja el a szigeteket,

megriadnak a tenger szigetei,

hogy ilyen véged lett.

19Ezt mondja az én Uram, az Úr: Amikor romvárossá teszlek, amilyenek a lakatlan városok, amikor rád zúdítom a mélység árját, és elborítanak a nagy vizek,Jel 18,19

20akkor letaszítalak a sírba roskadókhoz, a hajdan élt emberekhez, és ott kell laknod a föld mélyében, az ősidők óta puszta helyen, a sírba roskadóknál; lakatlan leszel, bár ékessé tettelek az élők földjén.Ézs 14,11.15; Ef 4,9; 1Pt 3,19

21Rettenetes véget adok neked, nem leszel! Keresni fognak, de nem találnak meg soha többé! – így szól az én Uram, az Úr.