1Azután egy hatalmas jelkép tűnt föl az égen: egy asszony, aki a napba volt öltöztetve, lába alatt a hold, a fején pedig koszorú tizenkét csillagból.
2Az asszony terhes volt, és a vajúdás fájdalmai miatt kiáltozott, mert már közeledett a szülés ideje.
3Majd egy másik jelképet láttam az égen: egy óriási, vörös sárkányt, amelynek hét feje és tíz szarva volt, a fejein pedig hét korona.
4Farkával lesöpörte az égről, és a földre dobta a csillagok egyharmadát. A sárkány az asszony elé állt, aki már majdnem megszülte a gyermekét. A sárkány azonnal fel akarta falni a gyermeket, mihelyt megszületik.
5Majd az asszony világra hozta a fiát, aki arra született, hogy vasjogarral uralkodjon minden nép fölött. Azután a fiúgyermeket felragadták Istenhez — a trónjához.
6Az asszony pedig elmenekült a pusztába, ahol Isten helyet készített neki, hogy ott gondoskodjanak róla ezerkétszázhatvan napig.
7Ezután háború kezdődött az égben. Mihály és angyalai harcoltak a sárkánnyal és annak angyalaival.
8A sárkány vereséget szenvedett, és ezért sem ő, sem az angyalai nem maradhattak többé a Mennyben,
9hanem kihajították őket onnan. Ez a sárkány az a régi kígyó, akit Ördögnek, vagy Sátánnak is hívnak, és aki az egész emberiséget becsapja. A Sárkányt és angyalait ledobták a Földre.
10Ekkor erős hangot hallottam a Mennyben. Ezt mondta:
„Most lett a győzelem Istenünké,
most mutatta meg az erejét,
most érkezett el királyi uralkodásának ideje!
Isten Messiása most kezdi gyakorolni királyi hatalmát,
mert most dobták le a Mennyből testvéreink Vádlóját,
aki éjjel-nappal vádolta őket Isten előtt.
11Testvéreink legyőzték a Vádlót a Bárány vérével,
legyőzték beszédükkel, mert tanúskodtak az igazságról,
legyőzték, mert nem ragaszkodtak az életükhöz sem,
s nem féltek a haláltól.
12Örüljön a Menny,
és ti mind, akik a Mennyben laktok!
De jaj nektek, föld és tenger,
mert leszállt hozzátok a Sátán, aki őrjöng dühében,
mert tudja, hogy már csak kevés ideje maradt!”
13Amikor a Sárkány látta, hogy ledobták a Földre, üldözni kezdte az asszonyt, aki a fiúgyermeket szülte.
14Az asszony azonban két sas-szárnyat kapott, a hatalmas sas szárnyait, hogy el tudjon menekülni. El is repült a pusztába, arra a helyre, amelyet Isten készített a számára. Ott, a Sárkánytól távol, gondot viseltek rá három és fél évig.
15Ekkor a Sárkány szájából egy folyó ömlött ki, hogy az asszonyt elsodorja.
16De a föld segített az asszonynak: megnyitotta a száját, és elnyelte a vizet, amely a Sárkány szájából ömlött.
17Erre a Sárkány nagyon megharagudott az asszonyra, és elment, hogy háborút indítson az asszony többi gyermeke ellen: azok ellen, akik megtartják Isten parancsait, és Jézusról tanúskodnak.
18A Sárkány a tenger partjára állt.
Who We AreWhat We EelieveWhat We Do
2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.
