Ézsaiás próféta könyve 48 - 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION

Egyedül az Örökkévaló képes kijelenteni a jövőt

1Ezt mondja az Örökkévaló:

„Hallgass rám, Jákób népe,

akik Izráelnek nevezitek magatokat,

bár Júdától származtok!

Az Örökkévaló nevére esküsztök,

Izráel Istenét emlegetitek,

de nem őszintén, nem igazán.

2Hiszen a Szent Város lakóinak hívnak titeket,

és Izráel Istenében bíztok,

kinek neve: Örökkévaló, a Seregek Ura!

3Amik eddig történtek,

már régen megmondtam nektek.

Előre megmondtam,

idejében tudtotokra adtam,

azután hirtelen megtettem.

Bizony, szavaim mind beteljesedtek!

4-5Mielőtt megtörtént volna,

kijelentettem nektek a jövőt,

mert tudtam, hogy mennyire makacs vagy,

milyen nehezen formálható,

és nem hiszel nekem.

Hát megmutattam neked, amik következtek,

hogy ne mondhasd:

»Bálványaim tették ezt!

Bálványszobrom parancsára történt!«

6Előre hallottad,

majd saját szemeddel láttad,

tanúskodhatsz róla.

De mostantól új dolgokat hirdetek,

eddig rejtett dolgokat mondok neked,

amelyekről nem hallottál soha.

7Most teremtettem ezeket, nem régen,

nem hallottad ezelőtt,

hogy ne mondhasd:

»Ezt már rég tudom!«

8Bizony, nem hallgattál rám,

nem értettél meg semmit,

mert régtől fogva befogtad a füled!

Hiszen jól ismerlek téged,

milyen hűtlen vagy és engedetlen,

s hogy születésed óta lázadsz ellenem.

9Nevemért mégis fékezem haragom,

dicsőségemért türtőztetem magam,

hogy ki ne irtsalak.

10Nézd, megtisztítalak, mint az ezüstöt,

de a szorongatás tüzében.

Próba alá vetlek a csapások kohójában.

11Csak önmagamért bánok így veled,

tudd meg, csak magamért, nem miattad!

Mert hogyan is hagyhatnám,

hogy gyalázzák nevem?

Dicsőségem másnak át nem engedem!”

12„Figyelj rám, Jákób!

Hallgass rám Izráel, akit elhívtam!

Én vagyok a kezdet,

és én vagyok a befejezés!

13Kezem alapozta meg a földet,

jobb karom terjesztette ki az eget.

Mikor szólítottam őket, mind előálltak,

hogy parancsom teljesítsék.

14Gyűljetek mind elém,

halljátok meg ezt nemzetek!

Ugyan ki az közületek,

aki megmondta volna előre,

hogy akit az Örökkévaló szeret,

végrehajtja az Örökkévaló akaratát Babilonon,

és a káldeusokon?

15Egyedül én mondtam meg előre.

Elhívtam, el is hoztam,

útjait egyengettem,

és győzelemre segítettem!

16Jöjjetek ide,

és halljátok meg ezt!

Kezdettől fogva nyíltan beszéltem,

nem titokban!

Kezdettől fogva ott vagyok,

ahol beteljesedik,

amit előre megmondtam.”

Tudjátok meg, hogy az Örökkévaló Isten küldött engem és az ő Szellemét.

17Ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Szentje, Megváltód:

„Én vagyok Istened, az Örökkévaló,

aki tanítalak téged mindarra, ami javadra válik,

aki vezetlek azon az úton, amelyen járnod kell.

18Bárcsak engedelmeskedtél volna parancsaimnak!

Akkor most békességed és jóléted oly bőséges volna,

mint az áradó folyóvíz.

Igazságosságod olyan lenne,

mint a tenger dagály idején.

19Bizony, akkor utódaid annyian lennének,

mint tengerparton a homokszemek,

gyermekeid, mint a kavicsok,

megszámlálhatatlanul!

Akkor nem pusztítanák őket,

egyet sem ölnének meg közülük soha!”

20Jöjjetek ki Babilóniából,

meneküljetek el a káldeusoktól!

Énekelve hirdessétek,

ujjongva kiáltsátok világgá:

„Az Örökkévaló megváltotta a szolgáját, Jákóbot!”

21Mikor a pusztában vezette népét az Örökkévaló,

egyikük sem szomjazott,

még a sziklából is vizet fakasztott nekik!

Bizony, meghasította a sziklát értük,

és víz zúdult ki onnan bőségesen.

22„Nincs békesség az istentelen gonoszok számára!”

— mondja az Örökkévaló.

Blog
About Us
Message
Site Map

Who We AreWhat We EelieveWhat We Do

Terms of UsePrivacy Notice

2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.

Home
Gospel
Question
Blog
Help