1„Fújd meg a sófárt, őrszem,
figyelmeztesd népemet!
Ahogy lecsap a sas a zsákmányra,
úgy jön a veszedelem az Örökkévaló házára,
mert népem megtörte szövetségemet,
s tanításomat nem követték!
2Kiáltanak majd hozzám:
»Istenünk, hiszen mi jól ismerünk téged!«
3De Izráel népe megutálta a jót,
hát üldözze őket az ellenség!
4Királyokat emeltek maguk fölé,
de nem általam,
vezetőket választottak,
de nélkülem.
Ezüstjükből, aranyukból bálványokat emeltek,
amelyekre pusztulás vár.
5Gyűlölöm bika-bálványaidat, Samária,
haragom fellobbant miattuk!
Mikor tisztultok meg végre?!
6Hiszen ezt a bálványt is
izráeli mesterember készítette,
nem Isten az!
Bizony, ízzé-porrá törnek
Samária bika-bálványai!
Szelet vetettek, vihart aratnak7Mivel szelet vetettek,
szélvihart aratnak!
A búza nem hoz kalászt,
nem lesz belőle kenyér!
S amit mégis terem,
idegenek falják föl!
8Bizony idegenek falják föl
Izráel népét is!
Úgy lesz Izráel a nemzetek között,
mint egy haszontalan,
félredobott cserépedény.”
9„Efraim követeket küldött Asszíriába,
prostituáltakat bérelt szeretőnek,
mint a pusztában kóborló vadszamár,
amely a maga kívánsága után siet.
10Bár pénzen szerez magának szeretőket,
én mégis összegyűjtöm őket
a nemzetek közül!
De előbb még viselniük kell
a nemzetek királyának terheit.”
11„Bűnös oltárokat emelt
Efraim a bálványoknak,
azután még többet épített,
hogy még többet vétkezzen.
12Tehetnék én népem elé
akár tízezer törvényt is,
egyiket sem vennék a szívükre!
13Buzgón hozzák elém az áldozatokat,
hogy megehessék annak húsát,
de én, az Örökkévaló,
rá se nézek áldozataikra!
Bűneikre tekintek, s büntetek:
visszaküldöm Egyiptomba őket!”
14„Jaj, Izráel elfelejtkezett Teremtőjéről,
de arra volt gondja,
hogy palotákat építsen magának,
Júda meg erős városokat emelt.
De én tüzet zúdítok városaikra,
s lángok emésztik meg palotáikat.”
Who We AreWhat We EelieveWhat We Do
2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.
