Abdiás próféta könyve 1 - 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION

Támadás készül Edom ellen

1Ezt a látomást kapta Abdiás. Ezt mondta Uram, az Örökkévaló Edomról:

Hírt hallottunk az Örökkévalótól,

hírnököt küldött a nemzetekhez,

aki ezt hirdette nekik:

„Készüljetek, és jöjjetek,

támadjuk meg Edomot!”

Az Örökkévaló üzenete Edom népének

2„Bizony, te vagy a legkisebb

a nemzetek között,

mindenki megvet

és megutál téged.

3A saját büszkeséged vezetett félre:

mivel magas sziklák rejtekében laksz,

fenn a magasban,

ezt gondoltad:

»Ugyan, ki tudna legyőzni engem?!«

4Pedig hiába szállnál

oly magasra, mint a sas,

hiába raknád fészked a csillagok közé,

onnan is letaszítanálak”

— mondja az Örökkévaló.

5-6„Ha tolvajok törnek be egy házba,

ha éjjel rablók törnek az otthonodba,

csak annyit visznek el,

amennyi valóban kell nekik.

Ha szüretelők szedik a szőlőt,

egy keveset ők is hagynak rajta.

De téged, Ézsau népe,

ellenségeid teljesen elpusztítanak!

Felkutatják minden elrejtett kincsedet,

úgy kirabolnak,

hogy semmid sem marad!

7Szövetségeseid becsapnak,

országodból kiűznek,

akikkel békességben éltél,

elfoglalják földedet,

bizalmas barátaid

csapdát állítanak neked,

de észre sem veszed.

8Azon a napon

— azt mondja az Örökkévaló —

kipusztítom a bölcseket Edomból,

és minden értelmet Ézsau hegyeiről.

9Rettegnek vitéz harcosaid, Témán,

mert mindet leöldösik,

egy sem marad élve Ézsau hegyén!

10Bizony, utolér téged a büntetés,

mindazért, amit testvéred,

Jákób ellen elkövettél.

Elborít a szégyen,

és mindörökre kiirtanak téged,

mert testvéredet öldökölted kegyetlenül!

11Amikor Jeruzsálem kapuján

idegenek törtek be,

amikor kincseire sorsot vetettek,

amikor kirabolták,

és lakóit elhurcolták,

testvérednek nem segítettél,

hanem a rablókkal együtt zsákmányoltál!

12Nem kellett volna

kárörvendőn nézned testvéredre!

Nem kellett volna örülnöd

Júda népe pusztulásán

büntetése napján!

Nem lett volna szabad

nagy hangon kérkedned

nyomorúságuk láttán!

13Miért mentél be népem kapuján,

szerencsétlenségük idején?

Miért nézted gyönyörködve

népem romlását?

Nem lett volna szabad

vagyonukra kezed kinyújtanod

nyomorúságuk idején!

14Hogy nem féltél az utakra állni,

hogy népem menekültjeit levágjad?!

Hogy merted a megmaradtakat

kiszolgáltatni ellenségeiknek?!

15Bizony, közel az Örökkévaló napja,

és minden nemzetet elér!

Ezért, ahogy másokkal bántál,

úgy bánnak majd veled is, Edom!

Bizony, minden gonosztetted

visszaszáll a fejedre!

16Ahogy ittatok haragom poharából

szent hegyemen,

majd úgy isznak mind

az összes nemzetek is!

Bizony, megisszák egészen,

lenyelik, bármilyen keserű,

s úgy eltűnnek a föld színéről,

hogy még nyomuk sem marad!

17De a Sion hegyén lesznek azok,

akik megmenekülnek,

és szent népemmé lesznek.

Jákób népe ismét

birtokba veszi földjét,

mint az örökségét.

18Bizony, Jákób népe

olyan lesz, mint a tűz,

József családja, mint a láng!

Elpusztítják Ézsau népét,

mint szalmát a tűz,

hogy még írmagjuk sem marad!”

— mert az Örökkévaló mondta ezt.

Az Örökkévalóé lesz a királyi uralom!

19Izráel népe elfoglalja

Ézsau hegyeit délen,

s a filiszteusok földjét,

nyugat felé.

Letelepülnek Efraim

és Samária vidékére,

Benjámin törzse

pedig Gileádba.

20Akiket száműztek Izráelből,

nagy seregben jönnek vissza

Kánaán földjére,

s elfoglalják egészen Sareptáig.

Akiket pedig Jeruzsálemből hurcoltak el,

Szefáradból térnek vissza,

és letelepednek a déli városokban.

21Sion hegyére a győztes szabadítók

mennek föl,

hogy ítéletet tartsanak

Ézsau hegye fölött,

és az Örökkévalóé lesz

a királyi uralom.