Mózes második könyve 15 - 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION

Mózes győzelmi éneke

1Akkor Mózes és Izráel népe ezt az éneket énekelte az Örökkévalónak:

„Az Örökkévalónak énekelek,

mert nagy győzelmet szerzett!

Lovat és kocsi-hajtót

a tenger mélyébe vetett!

2Erőm és védelmem az Örökkévaló,

megszabadított engem!

Ő az én Istenem, őt dicsérem!

Őseim Istenét magasztalom!

3Vitéz harcos az Örökkévaló,

JAHVE a neve!

4A fáraó harci szekerét,

egész seregét a tengerbe vetette,

válogatott vezérei

belefúltak a Vörös-tengerbe!

5Elborította őket az áradat,

a mélybe süllyedtek, mint a kő!

6Jobb karod ereje, Örökkévaló,

meglátszott dicsőségesen,

jobb karod ereje

szétzúzta ellenségedet!

7Fenséged dicsősége

összezúzta az ellened támadót,

haragod tüze megemésztette őket,

mint a polyvát.

8Haragodban ráfújtál a vízre,

s az föltornyosult.

Megálltak a futkosó hullámok,

mint a fal.

Megmerevedett a tenger

mélységes vize.

9Az ellenség azt mondta:

»Üldözöm őket, utolérem,

zsákmányt szerzek

kedvem szerint,

kivonom kardom,

s kiirtja őket karom!«

10De te csak rájuk fújtál,

s elborította őket a tenger!

Mint az ólom,

a mélybe süllyedtek.

11Nincs hozzád hasonló

az istenek között, Örökkévaló!

Nincs senki hozzád fogható,

dicsőségben és szentségben,

félelmetes tetteidben,

és csodáidban!

12Mikor kinyújtottad kezed,

elnyelte a föld üldözőinket!

13De megváltott népedet

kegyelemmel és hűséggel vezeted.

Hatalmad és erőd vezérli őket

szent lakóhelyedre.

14Hallják ezt a nemzetek,

és félelmükben remegnek.

Filisztea lakóit rémület fogja el,

15Edom fejedelmei reszketnek,

Moáb vezetői megrettennek,

Kánaán lakóinak

minden bátorsága elszáll.

16Mikor látják karod erejét,

megrémülnek.

Kővé dermednek,

míg néped, Örökkévaló,

átvonul közöttük.

Míg átvonul a nép,

amelyet megváltottál magadnak.

17Beviszed népedet, Örökkévaló,

elülteted őket a közeledben,

a tulajdon hegyeden,

melyet lakóhelyül

választottál magadnak,

szent helyed körül, Uram,

amelyet kezed épített.

18Az Örökkévaló uralkodik,

mint király, örökkön örökké!”

19Valóban ez történt! Amikor a fáraó, lovas harci szekereivel, Izráelt üldözve benyomult a tenger közepére, az Örökkévaló visszatérítette helyére a vizet, amely elborította a fáraót és seregét. Ugyanakkor Izráel népe száraz lábbal kelt át a tenger közepén.

20Ekkor Mirjám, Áron testvére, aki próféta volt, csörgődobot vett a kezébe, és úgy vezette az asszonyokat, akik csörgődobjaikkal, énekelve és táncolva követték.

21Mirjám így énekelt, s az asszonyok ismételték utána:

„Énekeljetek az Örökkévalónak,

mert nagy győzelmet szerzett!

Lovat és kocsi-hajtót

a tenger mélyébe vetett…”.

Izráel népe Márában és Élimben

22Ezután Mózes útnak indította Izráel táborát a Vörös-tengertől Súr pusztája felé. Három napon keresztül vonultak, de sehol sem találtak ivóvizet.

23Azután egy olyan helyre érkeztek, ahol végre találtak vizet, de az meg ihatatlanul keserű volt. Azt a helyet „Márának”, vagyis keserűnek nevezték.

24A nép zúgolódni kezdett, és Mózest hibáztatták. „Most honnan vegyünk ivóvizet?” — kérdezték.

25Akkor Mózes segítségért kiáltott az Örökkévalóhoz, aki egy fadarabra irányította Mózes tekintetét. Amikor Mózes beledobta a vízbe azt a fadarabot, a víz ihatóvá változott.

Az Örökkévaló ott törvényeket és rendelkezéseket közölt a néppel, és próbára tette őket, hogy vajon engedelmeskednek-e neki.

26Ezt mondta a népnek: „Ha figyelmesen hallgatsz Istened, az Örökkévaló hangjára, ha azt teszed, amit ő helyesnek tart, ha engedelmesen követed parancsait és megtartod rendelkezéseit, akkor egyetlen betegséget sem engedek hozzád férni azok közül, amelyekkel az egyiptomiakat sújtottam, mert én vagyok az Örökkévaló, aki meggyógyítalak téged.”

27Ezután továbbmentek, majd az Élim-oázisba érkeztek, ahol 12 forrás fakadt, és 70 pálmafa nőtt. Ott, a források mellett letáboroztak.