1Mindennek megvan a maga ideje, és kijelölt ideje van minden dolognak az ég alatt.
2Ideje van a megszületésnek,
ideje a meghalásnak.
Ideje van a vetésnek,
ideje az aratásnak.
3Ideje van a megölésnek,
ideje a meggyógyításnak.
Ideje van a lerombolásnak,
ideje a felépítésnek.
4Ideje van a sírásnak,
ideje a nevetésnek.
Ideje van a gyásznak,
ideje a táncnak.
5Ideje van a kövek szétszórásának,
ideje a kövek összegyűjtésének.
Ideje van az ölelésnek,
ideje az öleléstől való tartózkodásnak.
6Ideje van a megkeresésnek,
ideje az elvesztésnek.
Ideje van a megőrzésnek,
ideje az eldobásnak.
7Ideje van az eltépésnek,
ideje a megvarrásnak.
Ideje van a hallgatásnak,
ideje a szólásnak.
8Ideje van a szeretetnek,
ideje a gyűlöletnek.
Ideje van a háborúnak,
ideje a békének.
Amit Isten tesz, az örökre megmarad!9Mi haszna van az embernek abból, hogy keményen dogozik és töri magát?
10Láttam azokat a feladatokat, amelyeket Isten adott a halandóknak, hogy fáradozzanak velük.
11Isten mindig mindent a megfelelő időben cselekszik — ezt még szemlélni is gyönyörűség! Ő adott az embernek képességet arra, hogy gondolkodjon a világról — mi azonban soha nem tudjuk teljes egészében felfogni, amit Isten cselekszik.
12Arra jutottam, hogy a legjobb, amit az ember tehet, hogy élvezi az életet, és örül annak, ameddig csak él.
13Tehát egyen-igyon, élvezze a munkáját és annak gyümölcsét, s ne feledje, hogy mindez Isten ajándéka!
14Azt is fölismertem, hogy minden, amit Isten tesz, örökre megmarad. Senki sem tehet hozzá, de el sem vehet abból semmit, mert amit Isten cselekszik, az teljes és örök. Mindezt pedig azért teszi, hogy féljék és tiszteljék őt.
15Ami most történik, már régóta megvan, és ami a jövőben fog történni, az már megtörtént a múltban is. Isten újra előhozza azt, ami már elmúlt.
16Láttam azt is itt a földön, hogy a bíróságnak igaz ítéletet kellene hozni, de a bírák igazságtalanok. Ahol igazságot kellene szolgáltatni, ott igazságtalanságot művelnek.
17De azután ezt gondoltam: Isten ítéletet tart mind az igazak, mind a gonoszok fölött, hiszen megvan a kijelölt ideje minden földi dolog és tett megítélésének.
Mi a különbség az ember és az állat között?18Azt gondoltam: Isten így teszi próbára és válogatja ki az embereket, és így bizonyítja be, hogy nélküle nem különbek az állatoknál.
19Hiszen ugyanaz a sors vár emberre és állatra. Meghal az egyik is, meghal a másik is. Mert egyiket is, másikat is ugyanaz az életadó lehelet élteti. Mikor azonban meghalnak, nincs semmi különbség az élettelen ember és állat között! Bizony, ez is mind hiábavalóság!
20Mindegyik ugyanarra a helyre jut, mert mindkettő a föld porából lesz, és végül ugyanúgy porrá lesz az ember is, az állat is.
21Ugyan ki a megmondhatója, hogy az ember éltető lehelete halála után felfelé száll-e, s vajon az állatok éltető lehelete lefelé száll-e a földbe?
22Arra jutottam tehát, hogy nem tehet az ember jobbat, mint hogy örömet találjon a munkájában és annak gyümölcsében — mert ez jutott neki ebben az életben. Mert ugyan ki tudna bennünket visszahozni, hogy láthassuk, mi történik itt, miután meghaltunk?
Who We AreWhat We EelieveWhat We Do
2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.
