Ezékiel próféta könyve 31 - 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION

Prófécia Asszíriáról és Egyiptomról

1A száműzetés tizenegyedik évében, a harmadik hónap első napján az Örökkévaló szava érkezett hozzám:

2„Ember fia, ezt mondd a fáraónak, Egyiptom királyának és népe sokaságának:

Lám, te azt gondolod,

hogy nagyságodhoz és hatalmadhoz

senki más nem mérhető!

3Nézd csak Asszíriát!

Hatalmas volt, mint egy fenséges cédrus

a Libanon hegyein.

Gyönyörű ágait széttárta,

dús lombja árnyékot adott,

sudár termete a felhőkig ért.

4Bőséges víz öntözte,

a mélység áradata növelte magasra,

folyók mosták a tövét,

s patakokat küldött az erdő többi fáihoz.

5Azért lett oly hatalmas, túlnőtte a többi fát,

hajtásai sokasodtak,

ágai is nagyra nőttek,

mert bőséges víz öntözte tövét.

6Fészket raktak ágain az égi madarak,

alatta szülték kicsinyeiket a mezei vadak,

árnyékában nagy nemzetek laktak.

7Gyökereit mély vizekhez nyújtotta,

azért nőtt olyan hatalmasra,

ágait messzire terjesztette.

8Még Isten kertjének a cédrusai

sem versenyezhettek vele,

ágai dúsabbak voltak a ciprusoknál,

pompás lombját irigyelték a platánok.

Isten kertjében egyetlen fa

sem volt szépségben hozzá fogható.

9Oly széppé tettem,

oly dús és fenséges lett koronája,

hogy Éden minden fája irigyelte

Isten kertjében.”

10Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Mivel magasra nőtt, és csúcsát a felhőkig emelte, gőgös lett, és szíve felfuvalkodott.

11Kiszolgáltattam hát a nemzetek urának, bánjon vele tetszése szerint. Bizony, gonoszsága miatt taszítottam el Asszíriát!

12Kivágták a hatalmas cédrust az idegenek, ledöntötték, s ott hagyták azok, akiktől a népek rettegnek. Lezuhant a cédrus, elterült hegyen-völgyön, összetört ágai hevernek minden folyó mellett. Elfutottak árnyékából a népek, és otthagyták.

13Törött gallyai közt madarak fészkelnek, ágain taposnak a mezei vadak.

14Ezért hát egyik fa se nőjön túl magasra, ne emelje felhők közé a fejét, még ha víz mellé ültették is. Ne kevélykedjen magasságával, aki vizet iszik, mert mind meg kell halnia, mind a mélységbe száll alá, a halottak országába. Azok közé kerül, akik régen meghaltak, és a sírba kerültek.

15Azon a napon, mikor sírba száll Asszíria — azt mondja Uram, az Örökkévaló —, meggyászoltatom őt a tengerekkel, bezárom fölötte a mélységes vizeket, elapasztom a folyókat, forrásaik kiszáradnak, még Libanon erdeje is gyászba öltözik, a mező fái pedig elepednek a szmjúságtól.

16Zuhanása robajától a népek megremegnek, amikor a halottak országába hajítom Asszíriát — azok közé, akik a sírba szálltak. Megvigasztalódnak akkor a mélységben a többi fák, Éden összes fái, a legszebb libanoni cédrusok — mind, akiket a víz éltet.

17Ezek is vele együtt szállnak a sírba, meg azok is, akiket fegyver ölt meg, Asszíria minden segítője és társa, s akik a népek közül árnyékában nyugodtak.

18Lásd, Egyiptom, mennyi hatalmas fa nőtt Isten kertjében, Édenben! Melyik mérhető hozzád dicsőségben? Mégis az alvilágba hullasz alá a többi fával együtt, ott fogsz feküdni a körülmetéletlenek között, a karddal megöltek között!

Bizony, ez lesz a sorsa a fáraónak, meg töméntelen seregének is!” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.