1Felnéztem, és a kerubok feje fölötti kék színű drágakőhöz hasonló boltozaton megláttam valamit, ami egy trónushoz hasonlított.
2Aki a trónon ült, ezt mondta a fehér ruhás írnoknak: „Menj be a forgó kerekek közé, amelyek a kerubok alatt vannak! Töltsd meg mindkét kezed izzó parázzsal, amely a kerubok között ég, és szórd le a városra!”
Az írnok a szemem láttára odament a kerubokhoz,
3akik a Templom déli oldalán álltak. A felhő betöltötte az egész belső udvart.
4Majd az Örökkévaló dicsősége, amely a kerubok fölött állt, fölemelkedett, és megállt a Templom ajtajában, a küszöb fölött. A felhő betöltötte a Templom belsejét, az Örökkévaló dicsőségének világossága pedig megvilágította az egész udvart.
5A kerubok szárnyainak hangja felerősödött, s olyan hangos lett, mint a Mindenható Isten mennydörgő hangja. Ez a hang egészen a külső udvarig elhallatszott.
6Az Örökkévaló azt mondta a fehér ruhás írnoknak, hogy menjen, és vegyen abból az izzó parázsból, amely a kerubok és a forgó kerekek között ég. Ekkor ő odament és az egyik kerék mellett megállt.
7Az egyik kerub kinyújtotta kezét, izzó parazsat vett ki a tűzből, amely a kerekek között égett, és a fehér ruhás férfi kezébe tette, aki elvitte a parazsat.
8(Úgy láttam, hogy a keruboknak emberi karjuk és kezük volt a szárnyuk alatt.)
9Azután megnéztem a kerekeket. Összesen négy volt, mindegyik kerub mellett egy-egy. Úgy tűnt, mintha ragyogó aranyszínű drágakőből készültek volna.
10Mind a négy kerék egyforma volt, és mindet úgy szerkesztették, hogy a belsejében egy másik kerék is látszott.
11Minden irányban tudtak haladni, de a kerubok nem fordultak sem jobbra, sem balra, amikor mozogtak. Mindig abba az irányba haladtak, amerre valamelyik arcuk nézett, de nem fordultak el semerre.
12A kerubok egész testét szemek borították. Szemek voltak a hátukon, karjaikon, szárnyaikon, sőt, még a kerekeken is. Igen, még a négy keréken is szemek voltak körös-körül!
13Ezeket a kerekeket a fülem hallatára „forgókerekeknek” nevezték.
14-15Mindegyik kerubnak négy arca volt: az első kerub-arc, a második ember-arc, a harmadik oroszlán-arc, a negyedik sas-arc volt. (Ezeket a kerubokat láttam korábban a Kebár folyó melletti látomásomban is.)
Azután a kerubok felemelkedtek a levegőbe,
16és a kerekek is együtt mozogtak velük. Amikor a kerubok kiterjesztették a szárnyaikat, és felszálltak, a kerekek is velük szálltak, de nem fordultak meg azok sem.
17Ha a kerubok mozdultak, a kerekek is velük együtt mozdultak. Ha a kerubok megálltak, a kerekek is, mert ezeknek a lényeknek a szelleme a kerekekben volt.
18Majd az Örökkévaló dicsősége felemelkedett a Templom küszöbétől, és elhelyezkedett a kerubok fölött.
19A kerubok kiterjesztették szárnyaikat, felszálltak, és a kerekek is velük mozogtak. Láttam, ahogyan elvonultak, de az Örökkévaló Temploma keleti kapujában még megálltak egy időre. Az Örökkévalónak, Izráel Istenének dicsősége fölöttük volt.
20Ugyanezeket az élőlényeket láttam látomásban a Kebár folyó mellett is. Most értettem meg, hogy ezek kerubok voltak, akik Izráel Istenének dicsőségét hordozzák maguk fölött.
21Mindegyiknek négy arca és négy szárnya volt, s ezenkívül emberi karhoz hasonló karjaik voltak a szárnyaik alatt.
22A kerubok négy arca ugyanolyan volt, mint amilyeneket a Kebár folyó partján láttam látomásban. Mind egyenesen előre néztek, abba az irányba, amerre haladtak.
Who We AreWhat We EelieveWhat We Do
2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.