Jeremiás próféta könyve 31 - 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION

Újra fölépítelek, és fölépülsz, Izráel!

1Ezt mondja az Örökkévaló: „Abban az időben Istenévé leszek Izráel minden nemzetségének, ők pedig népemmé lesznek.”

2Ezt mondja az Örökkévaló:

„Megkegyelmeztem a pusztában népem maradékának,

kik az ellenség kardjától megmenekültek,

mikor Izráel népét nyugalmuk földjére vezettem.”

3Megjelent nekem az Örökkévaló a távolból:

„Örökké tartó szeretettel szeretlek téged,

ezért marad meg irántad hűségem és kegyelmem!

4Újra fölépítelek, és fölépülsz, Izráel szűz leánya!

Újra kézbe veszed a csörgődobokat,

és kivonulsz az ujjongó, táncoló seregben.

5Ismét szőlőskerteket ültetsz Samária dombjain,

s akik ültetik, azok élvezik is a gyümölcsét.

6Bizony, eljön az idő,

mikor Efraim hegyein az őrszem kiáltása hallatszik:

»Jöjjetek, menjünk föl Sionba,

az Örökkévalóhoz, Istenünkhöz!«”

7Ezt mondja az Örökkévaló:

„Énekeljetek, ujjongjatok,

mert jót teszek Jákób népével!

Hirdessétek mindazt a jót,

amit teszek Izráellel,

hogy minden nemzet hallja!

Énekeljétek, kiáltsátok:

»Mentsd meg, Örökkévaló, népedet,

szabadítsd meg Izráel maradékát!«

8Nézzétek! Visszahozom népemet az északi földről,

összegyűjtöm őket a föld széléről is.

Lesznek közöttük vakok, sánták,

várandós asszonyok, sőt, vajúdók is.

Hatalmas sereg gyűlik egybe,

mikor visszatérnek ide.

9Sírva és imádkozva jönnek,

így vezetem őket.

Friss folyóvizekhez viszem,

egyenes úton vezetem őket,

ahol meg sem botlanak,

mert atyja vagyok Izráelnek,

és Efraim az elsőszülöttem.”

10Halljátok az Örökkévaló szavát, ti nemzetek,

hirdessétek a szigeteknek,

s a távoli partok népeinek:

„Aki szétszórta Izráel népét,

az gyűjti össze őket,

s megőrzi népét, mint pásztor a nyáját.

11Mert az Örökkévaló váltotta meg Jákób népét,

kiszabadította a nálánál erősebb kezéből.

12A megszabadultak eljönnek, és énekelnek,

ujjonganak Sion hegyén,

arcuk örömtől ragyog az Örökkévaló jósága miatt.

Mert elárasztja őket ajándékaival:

búzával, borral, olívaolajjal,

bárányok és borjak sokaságával.

Lelkük olyan lesz, mint a jól öntözött kert,

s bánat a közelükbe sem ér többé.

13Akkor táncolva ujjonganak együtt a tömegben

ifjak és vének, leányok és legények,

mert gyászukat örömre fordítom,

megvigasztalom őket,

s örömöt szerzek nekik sok bánatuk után.

14A papokat ellátom bőségesen,

mindennek a színe-javával,

népemet jól tartom javaimmal”

— szól az Örökkévaló.

15Ezt mondja az Örökkévaló:

„Nagy sírás-jajgatás hallatszik Rámában,

keserves siratóének:

Ráhel siratja fiait,

mert nincsenek többé,

s nem akar megvigasztalódni.”

16De az Örökkévaló ezt mondja:

„Ne jajgass tovább,

ne hullass könnyeket,

mert munkádat az Örökkévaló megjutalmazza,

s fiaid visszatérnek az ellenség földjéről!

17Légy hát jó reménységben jövőd felől,

mert fiaid hazatérnek a saját földjükre!”

— mondja az Örökkévaló.

18Hallottam, bizony hallottam,

hogy Efraim kesereg:

„Megvertél, Uram,

jaj, megvertél engem,

mint mikor gazdája igához szoktatja

a betöretlen tinót!

Téríts vissza,

és visszatérek hozzád,

hiszen te vagy Istenem, Örökkévaló!

19Igaz, elfordultam tőled,

de megbántam bűneimet,

s miután megismertem magam,

mellemet verem szégyenemben.

Szégyellem magam, arcom pirul,

ifjúságom vétkei miatt!”

20Az Örökkévaló így felelt:

„Édes fiam, Efraim!

Legkedvesebb gyermekem!

Valahányszor megfenyítelek,

ismét megszánlak, és rólad megemlékezem.

Feltámad bennem az irgalom,

megindul rajtad a szívem,

s megkegyelmezek neked!”

21Állíts útjelzőket magadnak,

építs útmutató oszlopokat, Izráel szűz leánya!

Emlékezz az útra, amelyen elmentél,

figyelj az útra, és jöjj vissza,

térj haza városaidba!

22Meddig tétovázol még, hűtlen leány?

Hiszen az Örökkévaló újat teremt a földön:

a leány jár a férfi után!

23Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: „Amikor kiszabadítom őket a fogságból, ismét ezt fogják mondani Júda földjén és városaiban: »Áldjon meg téged az Örökkévaló, te szent hegy, ahol igazságosság lakik!«

24Júda földjén és városaiban a földművesek és a nyájaikat terelő pásztorok békességben fognak élni egymással,

25mert megitatok minden szomjazó lelket, és jóllakatok minden éhezőt.”

26Amikor ezt hallottam, felébredtem, és körülnéztem. Ez az álom felüdítette lelkemet!

27Ezt mondja az Örökkévaló: „Eljön az idő, mikor megszaporítom Júda és Izráel népét. Megszaporítom háziállataikat, a nyájakat és a csordákat is.

28Ahogyan egykor gondom volt arra, hogy gyökerestül kitépjem, összetörjem, szétszórjam, elpusztítsam és csapásokkal büntessem őket, ugyanúgy most gondom lesz rá, hogy elültessem és fölépítsem őket — mondja az Örökkévaló. —

29Akkor majd nem emlegetik többé ezt a mondást:

»Az apák ették az éretlen szőlőt,

mégis a fiaik foga fájdult bele.«

30Mindenki csak a saját bűnéért fog meghalni. Aki savanyú szőlőt eszik, annak a foga fájdul meg, nem másé.”

Az új szövetség ígérete

31„Nézzétek! Eljön az idő, amikor új szövetséget kötök Izráel és Júda népével — én, az Örökkévaló mondom ezt!

32Őseikkel is szövetséget kötöttem régen, amikor kézen fogva kivezettem őket Egyiptom földjéről, de ők azt a régi szövetséget megtörték, bár én hűséges maradtam népemhez, mint férj a feleségéhez. Az új nem olyan lesz, mint a régi — én, az Örökkévaló mondom ezt!

33Abban az időben ilyen szövetséget kötök Izráel egész népével: törvényemet a belsejükbe helyezem, a szívükbe írom be. Akkor Istenükké leszek, ők pedig népemmé lesznek.

34Ezért nem kell többé senkinek sem a másikat tanítania, hogy igazán és személyesen megismerje az Örökkévalót, mert kicsinytől a nagyig mindannyian közvetlenül megismernek engem, mivel megbocsátom vétkeiket, és bűneikre többé nem is emlékezem — én, az Örökkévaló mondom ezt!”

Izráel népe örökre fennmarad

35Ezt mondja az Örökkévaló,

aki teremtette a napot,

hogy világítson nappal,

aki megszabta a hold mozgását,

s a csillagok pályáját,

hogy világítsanak éjjel,

aki felkorbácsolja a tengert,

hogy zúgjanak hullámai,

kinek neve Örökkévaló, a Seregek Ura:

36„Ha ezek már nem engedelmeskednek törvényemnek,

csak akkor nem lesz többé Izráel nemzet a szememben!”

37„Ha majd megmérhető lesz az ég a magasban,

vagy kikutatható a föld alapzata a mélyben,

csak akkor vetem meg Izráel összes leszármazottjait

azért, amit elkövettek!

— ezt mondja az Örökkévaló!”

Prófécia Jeruzsálem újjáépítéséről

38„Eljön az idő — mondja az Örökkévaló —, mikor a város az Örökkévaló számára újjáépül a Hananaél-toronytól a Szöglet-kapuig,

39majd azon túl is kihúzzák a mérőzsinórt egyenesen a Gáréb-dombig, azután elfordulnak Góá felé.

40A völgy, ahová a halottakat temették, és a szemetet hordták, azután a mező a Kidron-patakig és a Lovak kapujáig kelet felé — ez az egész terület szent lesz az Örökkévalónak.

Soha többé nem fogják ezt a várost feldúlni, sem lerombolni!”