1Mózes így folytatta: Ha engedelmes lelkülettel hallgatsz Istened, az Örökkévaló hangjára, ha gondosan megteszed, amit neked mond, ha minden parancsát és rendelkezését teljesíted, amelyeket ma neked parancsolok, akkor ő a föld minden más nemzete fölé emel téged.
2Ha engedelmeskedsz Istened, az Örökkévaló szavának, akkor mindezek az áldások rád szállnak és beteljesednek rajtad:
3Áldott leszel városodban,
áldott leszel szántóföldeden.
4Áldott lesz minden gyermeked,
földed termése
és fáid gyümölcse,
állataid szaporulata,
a borjak, gidák és bárányok.
5Áldott lesz éléskamrád
és dagasztóteknőd.
6Áldott leszel, mikor bejössz
és amikor kimész.
7Ha ellenség támad rád,
szemed láttára veri meg
őket az Örökkévaló.
Egy úton jönnek ellened,
de százfelé futnak előled.
8Áldást parancsol
az Örökkévaló melléd:
vállalkozásaidban, csűreidben,
mindenben, amit teszel.
Bizony, megáld téged
azon a földön,
amelyet Istenünk,
az Örökkévaló ad neked.
9Szent népévé készít fel
az Örökkévaló,
ahogyan megesküdött,
hogy tulajdon népévé legyél.
S akkor majd követed parancsait,
és útjain jársz.
10Megérti a föld minden népe,
hogy az Örökkévaló
nevét viseled:
ezért félnek
és tisztelnek téged.
11Az Örökkévaló áldása miatt
bővölködsz majd
minden jóban
a földön, amely felől
megesküdött őseidnek,
hogy neked adja.
Megszaporítja utódaidat,
állataidat és földed termését.
12Megnyitja neked
kincsesházát, az eget,
hogy esőt adjon földedre,
kellő időben,
s hogy kezed munkáját
megáldja bőségesen.
Te adsz kölcsön
sok más népnek,
míg neked nem kell
kölcsönkérned soha.
13Fejjé tesz téged az Örökkévaló,
nem farokká,
mindig fölül leszel,
és sohasem alul.
Bizony, így lesz, ha engedelmeskedsz Istenünk, az Örökkévaló parancsainak, amelyeket ma átadok neked. Gondosan teljesítsd hát azokat,
14és ne térj el az igéktől, amelyeket ma parancsolok neked, se jobbra, se balra! Ne kövess más isteneket, ne szolgáld, és ne imádd őket!
Ha nem engedelmeskedsz, átkozott leszel(3Móz 26:14–46)15Izráel, ha nem hallgatsz Istenünk, az Örökkévaló szavára, ha nem engedelmeskedsz parancsainak, és nem teljesíted rendelkezéseit, amelyeket ma neked parancsolok, akkor ezek az átkok szállnak rád, és beteljesednek rajtad.
16Átkozott leszel városodban,
átkozott leszel szántóföldeden.
17Átkozott lesz éléskamrád
és dagasztóteknőd.
18Átkozott lesz minden gyermeked,
földed termése és fáid gyümölcse,
állataid szaporulata,
a borjak, gidák és bárányok.
19Átkozott leszel, mikor bejössz
és amikor kimész.
20Átkot és zűrzavart
küld rád az Örökkévaló
minden vállalkozásodban.
Csapásokkal sújtja,
amihez hozzáfogsz,
míg hamar elpusztulsz,
végleg tönkremész,
jóvátehetetlenül.
Így bánik veled,
ha elfordulsz tőle,
ha hűtlenül elhagyod.
21Halálos járványt küld rád,
amely rátok ragad,
amíg teljesen elpusztít benneteket.
Bizony, kipusztultok arról a földről,
amelyre most készültök bemenni.
22Megver titeket az Örökkévaló
lázzal, sorvadással és gyulladással,
földedet pusztító hőséggel
és aszállyal,
gabonádat üszöggel
és rozsdával,
s addig gyötörnek,
míg elpusztulsz.
23Bezárul az ég fejed fölött,
mint a bronzkapu,
lábad alatt a föld,
mint a vas, megkeményedik.
24Homokot és port hullat rád
az Örökkévaló az égből
eső helyett,
amíg végleg elpusztulsz.
25Megver téged az Örökkévaló
ellenségeid által.
Egy úton vonultok ki ellenük,
de százfelé menekültök előlük.
Megrémülnek a nemzetek,
ha látják sorsotokat.
26Holttesteitek égi madarak
és mezei vadak prédájává lesznek,
s már nem lesz,
aki elkergesse őket.
27Megver titeket az Örökkévaló
egyiptomi betegségekkel:
fekéllyel, daganatokkal,
rühességgel és bőrbetegséggel,
gyógyíthatatlanul.
28Megver tieteket az Örökkévaló
őrülettel, vaksággal
és megzavarodással.
29Fényes nappal is úgy keresel utat,
ahogy a vak tapogat a sötétben.
Mindenben szerencsétlen,
elnyomott és kifosztott leszel,
és nem lesz senki,
hogy megszabadítson.
30Eljegyzett menyasszonyodat
megerőszakolják az idegenek.
Házat építesz,
de más lakik majd benne.
Szőlőt telepítesz,
de gyümölcsét más szüreteli.
31Marháidat szemed előtt vágják le,
de nem ehetsz belőle.
Szamaraidat elrabolják,
és sohasem látod többet.
Nyájaidat elhajtják ellenségeid,
senki sem segít rajtad.
32Fiaidat és leányaidat
eladják idegeneknek,
te meg csak sóvárogva
nézed őket,
s minden nap epekedsz utánuk,
de semmit sem tehetsz értük.
33Földed termését,
munkád minden gyümölcsét
idegenek falják föl,
akiket nem ismertél,
s neked csak az elnyomás jut,
meg a letaposás.
34Eszedet veszted attól,
amit végig kell nézned.
35Megver az Örökkévaló
gyógyíthatatlan, szörnyű fekéllyel
térdeiden és lábaidon,
sőt, tetőtől talpig mindenütt.
36Elhurcoltat az Örökkévaló titeket,
királyotokkal együtt,
akit magatok fölé emeltetek,
oly nép földjére, amelyet sem ti,
sem őseitek nem ismertek.
Ott kell szolgálnod idegen isteneket,
fa- és kőbálványokat.
37Rémülettel és ámulattal emlegetnek,
gúnyolnak és iszonyodnak
tőletek a nemzetek
minden földön,
ahová az Örökkévaló küld titeket.
38Sok magot vetsz,
de keveset aratsz,
mert sáskák zabálják fel
termésedet.
39Szőlőt telepítesz, és műveled,
de le már nem szüreteled,
borát meg sem kóstolhatod,
mert elpusztítják a kártevők.
40Olajfát ültetsz mindenfelé,
mégsem kened magad olajával,
mert bogyóik éretlenül lehullanak.
41Hiába neveled gyermekeidet,
mert ellenségeid
rabságba hurcolják őket.
42Gyümölcsfáidat és terményeidet
mind letarolja a sáskahad.
43A köztetek lakó idegenek
föléd kerekednek,
te pedig egyre lejjebb csúszol,
és hanyatlasz.
44Ők adnak kölcsön neked,
s nem te nekik.
Ők fejjé lesznek,
te pedig farokká.
45Mindezek az átkok
rád szállnak, Izráel,
üldöznek téged,
és beteljesednek rajtad,
míg teljesen elpusztítanak,
mivel nem hallgattál Istenünk,
az Örökkévaló szavára,
s nem engedelmeskedtél
parancsainak,
nem teljesítetted rendelkezéseit,
amelyeket neked parancsolt.
46Intő jel és csoda gyanánt lesznek
minden nemzet számára
rajtad és utódaidon
ezek az átkok örökké.
47Mivel nem szolgáltad
Istenünket, az Örökkévalót
örömmel és jó kedvvel,
mikor mindened megvolt,
és bőségben éltél,
48szolgálod hát majd ellenségeidet,
akiknek az Örökkévaló kiszolgáltat,
étlen-szomjan, rongyokban,
nyomorban és szűkölködve.
Vasigát tesz nyakadra az Örökkévaló,
amíg végleg elpusztulsz.
49Nyakadra hoz az Örökkévaló
a föld széléről
harcos és vad nemzeteket,
amelyeknek beszédét sem érted.
Rád támadnak hirtelen,
ahogy a keselyű lecsap a prédára.
50Kegyetlen harcosok ezek,
tekintetük elszánt és kemény,
nem szánják az öreget,
sem a gyereket,
51felemésztik állataidat, terményeidet,
míg mindent elpusztítanak.
Nem hagynak gabonádból
egy szemet sem,
olajadból, borodból
egy cseppet sem,
levágják állataidat,
utolsó báránykáidat,
amíg teljesen el nem pusztítanak
téged is.
52Ostrom alá veszik
minden városodat,
amíg leomlanak erős falaid,
amelyekben bíztál.
Bizony, beveszik és lerombolják
váraidat egész földeden,
amelyet Istenünk,
az Örökkévaló neked adott.
53Ellenségeid megszorongatnak,
éhínség sújt az ostrom alatt.
Nyomorúságodban végül
a saját gyermekeidet is megeszed,
méhed gyümölcsét,
akit Istened, az Örökkévaló
adott neked!
54-55A hosszú ostrom idején, a súlyos éhínség miatt az elkényeztetett és finnyás férfi is irigy szemmel néz testvérére, kedvelt feleségére és még életben maradt gyermekeire, hogy ne kelljen nekik adnia abból, amit eszik — a saját fiainak húsából —, mivel semmi más nem maradt, amit megehetne.
56-57Az elkényeztetett és finnyás asszony is, aki még a földre sem lépett mezítláb az előkelőség miatt, irigységgel néz szeretett férjére, fiára és leányára, és nem ad nekik semmit a saját újszülött csecsemőjének húsából, akit titokban megszült, és abból amit még megehet belőle. Mindezt egymaga eszi meg titokban, amíg már semmi más nem marad, amit megehetne. Ilyen nyomorúságba kerül a hosszú ostrom alatt, amellyel városát szorongatják ellenségei!
58Engedelmeskedj hát, Izráel népe, e törvény minden igéjének, amely le van írva ebben a könyvben! Tiszteld és féld Istenünk, az Örökkévaló dicsőséges és félelmetes nevét!
59Ha nem, akkor az Örökkévaló rémületes és rettenetes csapásokkal sújt titeket és utódaitokat: hosszantartó súlyos betegségekkel, nagy csapásokkal.
60Sőt, mindenféle egyiptomi betegséggel is sújt titeket, amelyektől féltetek, és rátok ragasztja azokat.
61Még azokat a csapásokat és betegségeket is, amelyek nincsenek leírva ebben a törvénykönyvben — bizony rátok hozza valamennyit, amíg egészen elpusztít benneteket!
62Bár annyian voltatok, mint az égen a csillagok, mégis csak kevesen maradtok meg, mivel nem hallgattatok Istenetek, az Örökkévaló szavára.
63Az Örökkévaló örömét lelte abban, hogy jól bánjon veletek, és megsokasítsa népünket — ugyanúgy örömét fogja lelni abban, amikor elpusztít és megsemmisít titeket. Bizony, kigyomlál benneteket arról a földről, amelyre most bemenni készültök, hogy birtokba vegyétek.
64Szétszór az Örökkévaló titeket a nemzetek között a föld egyik szélétől a másikig, és idegen isteneket kell ott szolgálnotok, fa- és kőbálványokat, akiket sem ti, sem őseitek nem ismertek.
65De még a nemzetek között sem találtok lelketeknek nyugalmat, sem állandó lakóhelyet, mert az Örökkévaló a szíveteket szorongással, lelketeket pedig reménytelenséggel tölti meg, s a szemetek hiába sóvárog majd békesség után.
66Örökös aggodalomban éltek, hajszálon függ élet és halál, s rettegés abroncsa szorítja szívetek.
67Reggel azt mondod: „Bárcsak jönne már az este!” Este meg azt: „Mikor lesz már reggel?” — a félelem miatt, amely elborítja lelketek, s amiatt, amit szemetek lát.
68Végül visszaküld az Örökkévaló benneteket hajókon Egyiptomba, amelyről azt mondta nektek, hogy sohasem látjátok többé. Ott pedig rabszolgának árulnak titeket ellenségeiteknek, de még nekik sem kelletek; s nem lesz, aki megvegyen.
Who We AreWhat We EelieveWhat We Do
2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.
