1De nem lesz mindig sötétség ott, ahol most nyomorúság van! Igaz, az Úr előbb megalázta Zebulon és Naftáli földjét, de később dicsőségessé teszi Galileát, idegen népek lakóhelyét, a Jordánon túli vidéket, és a Tenger útjának tartományát.
2Mert a nép, amely sötétségben jár,
nagy világosságot lát!
A halál árnyékának országában lakókra
hirtelen fény ragyog.
3Uram, te megsokasítod ezt a népet,
ujjongó örömmel töltöd meg szívüket!
Úgy örvendeznek előtted,
mint az aratás ünnepén,
mint győztes csata után,
mikor zsákmányt osztanak.
4Mert összetörted rabságunk igáját,
szétzúztad elnyomónk hatalmát,
nyomorgatónk botját eltörted,
mint Midján napján!
5A durva katonacsizmák,
amelyek letiportak minket,
mind elégnek,
minden véres egyenruhát tűz emészt meg!
6Mert egy gyermek születik,
fiút ad nekünk az Örökkévaló,
aki vállára veszi az uralom terhét.
Így hívják: „Csodálatos, Tanácsadó,
Erős Isten, Öröklét Forrása,
Békesség Fejedelme.”
7Békéje és uralkodása egyre jobban kiterjed,
véget nem ér soha!
Királyként ül Dávid trónján,
melynek igazság az alapja.
Igazságosság által uralkodik
attól kezdve örökké.
Féltő szeretetének tüze által
az Örökkévaló, a Seregek Ura viszi ezt véghez.
Az Örökkévaló megbünteti Júda népét8Uram figyelmeztette Jákób népét,
üzent Izráelnek,
9hogy megértse az egész nemzet,
még Efraim és Samária minden lakója is,
akik büszkén és gőgös szívvel mondják:
10„Ha vályogházainkat lerombolták,
majd újakat építünk, de faragott kövekből!
A vadfüge-gerendák leestek,
de mi cédrus-gerendákkal pótoljuk!”
11Ezért az Örökkévaló felhozza Izráel ellen
Arám seregét, Recín ellenségeit.
Ráküldi összes ellenfeleit:
12jönnek az arámok keletről,
támadják a filiszteusok nyugatról,
mind tátott szájjal falják Izráelt.
Ezzel az Úr haragja még nem csillapult le,
karja még felemelve marad!
13A nép mégsem tért vissza
az Örökkévalóhoz, a Seregek Urához,
aki fenyítette őket,
nem keresték őt,
nem törődtek vele!
14Ezért az Örökkévaló levágja Izráelről
mind a fejét, mind a farkát,
a magas pálma ágát,
és az alacsony sást egyaránt.
15A fej: az idős vezetők, a tekintélyesek,
a farok: a hamis próféták.
16Mert vezetői e népet tévútra vezették,
s akiket vezettek, elvesztek.
17Ezért Uram nem leli örömét az ifjakban,
s nem könyörül sem az árvákon,
sem az özvegyeken,
hiszen istentelenek és gonoszok mindannyian,
s mindenki ostobaságot beszél.
Ezzel az Úr haragja még nem csillapult le,
karja még felemelve maradt!
18A gonoszság, mint a tűz,
elégeti a tövises bozótot
és a tüskés gazt.
Meggyújtja a sűrű erdőt is,
gomolygó füstje magasra emelkedik.
19Az Örökkévaló, a Seregek Ura haragjától
lángba borul a föld,
bizony, megég a nép e tűzben,
menthetetlenül!
Senki sem könyörül testvérén,
sem rokonán!
20Jobb felé harap,
de nem lakik jól,
bal felől rabol,
azonmód felfalja,
mégsem elégszik meg,
mind egymást marják és emésztik.
21Manassé Efraimra támad,
Efraim Manassét marja,
majd mindketten Júdának esnek.
Ezzel az Úr haragja még nem csillapult le,
karja még felemelve maradt!
Who We AreWhat We EelieveWhat We Do
2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.
