Mózes ötödik könyve 33 - 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION

Mózes megáldja Izráel törzseit

1Ez az az áldás, amellyel Mózes, az Isten embere — nem sokkal a halála előtt — megáldotta Izráel népét:

2„Az Örökkévaló a Sínai-hegyről jött,

a Széírről ragyogott föl,

mint a hajnal,

a Párán hegyéről fénylett,

mint a nap,

tízezer szentje kísérte,

s jobbján tűz lángja égett.

3Bizony, szereti népét az Örökkévaló,

és szentjeit mind kezében tartja!

Köré gyűlnek, lába elé borulnak,

tanítását hallgatják és követik.

4Törvényt adott nekünk Mózes,

örökségül Jákób népe közösségének.

5Király lett az Örökkévaló Izráelben,

mikor a törzsfők

és vezetők összegyűltek.”

Rúben törzsének áldása

6Mózes ezt mondta Rúben törzséről:

„Éljen Rúben, ne haljon ki,

de csak kevesen legyenek utódai.”

Júda törzsének áldása

7Ezt mondta Júda törzséről:

„Örökkévaló, hallgasd meg Júda szavát,

mikor segítségért kiált!

Vezesd vissza népéhez,

erősítsd meg kezét,

és segítsd meg,

mikor ellenségével küzd!”

Lévi törzsének áldása

8Ezt mondta Lévi törzséről:

„Örökkévaló, a Tummímot és Úrímot

Lévinek, hűséges szolgádnak adtad,

akiket próbára tettél Masszában,

s akikkel pereltél Meríbá vizénél.

9Többre tartották szavadat,

mint saját családjukat.

Nem kedveztek szüleiknek,

nem kímélték testvéreiket,

sem saját gyermekeiket,

hanem engedelmeskedtek parancsodnak,

és megőrizték szövetséged.

10Ők tanítják Jákób népét

az Örökkévaló Törvényére,

Izráelt az ő határozataira.

Tömjént tesznek eléd,

s égőáldozatokat oltárodra.

11Áldd meg Lévi erejét,

s keze munkáját fogadd kedvesen!

Törd meg a derekát annak,

aki Lévi ellen támad,

s aki őt gyűlöli,

hogy többé föl ne kelhessen!”

Benjámin törzsének áldása

12Ezt mondta Benjámin törzséről:

„Benjámin, akit az Örökkévaló kedvel!

Biztonságban lakhatsz az ő közelében,

Körülvesz oltalmával szüntelen,

s hátán hordoz, mint anya a kicsinyét.”József törzseinek áldása

13Ezt mondta József törzseiről:

„Az Örökkévaló áldása

szálljon József földjére!

Adjon neki az Örökkévaló harmatot

a menny kincseiből,

ajándékot

a mélységes vizekből.

14Érlelje meg gyümölcseit a Nap,

sarjasszon neki drágaságokat a Hold!

15Teremjenek neki az ősi hegyek

jobbnál-jobb gyümölcsöket,

adjanak az örök halmok

bőséges aratást!

16Józsefé legyen a föld termésének

legjava és teljessége,

nyugodjon rajta annak tetszése

és kegyelme,

aki az égő bokorban megjelent!

Szálljanak ezek az áldások Józsefre,

a testvérei közül kiválasztottnak fejére!

17Méltósága és ereje,

mint az elsőszülött bikáé,

szarva erős,

mint a bivalyé,

népeket öklel fel a föld széléig:

ilyenek Efraim tízezrei

és Manassé ezrei.”

Zebulon és Issakár törzsének áldása

18Ezt mondta Zebulon törzséről:

„Örülj, Zebulon,

mikor útra kelsz,

és te is, Issakár,

otthon, a sátraidban!”

19Népeket hívnak fel hegyükre,

hogy igaz áldozattal áldozzanak.

Tengerek gazdagságának

hasznát élvezik,

és a tengerpart homokjának kincseit.

Gád törzsének áldása

20Ezt mondta Gád törzséről:

„Áldott legyen az Örökkévaló,

aki kiterjeszti Gád határait!

Mint ugrásra kész,

zsákmányra leső oroszlán,

úgy lakik Gád a helyén,

s ha zsákmányt ejt,

szétszaggatja annak karját és fejét.

21A legjobb részt választotta magának,

a vezető osztályrésze jutott Gádnak,

mikor a törzsfők összegyűltek.

Véghez viszi, amit az Örökkévaló

Izráelről határozott

végrehajtja igazságos ítéletét.”

Dán törzsének áldása

22Ezt mondta Dán törzséről:

„Dán, mint fiatal básáni oroszlán,

prédájára veti magát.”

Naftáli törzsének áldása

23Ezt mondta Naftáli törzséről:

„Bőven jut neked az Örökkévaló jóságából

és áldásaiból.

Terjeszkedj nyugatra és délre!”

Ásér törzsének áldása

24Ezt mondta Ásér törzséről:

„Áldott a fiúk között Ásér!

Kedveljék a testvérei,

s áztassa lábát olívaolajban!

25Védjenek bronz és vas

zárak és kapuk,

ne hagyjon el erőd,

amíg csak élsz!”

Az Örökkévaló Isten hajlékod és menedéked!

Végül így dicsérte Mózes az Örökkévalót:

26„Nincs senki hasonló Istenhez,

ó, Jesurún!

Fenséges dicsőségében

száguld az egeken,

harci szekerein, a fellegeken robog,

hogy segítségedre siessen.

27Az Örökkévaló Isten hajlékod

és menedéked,

örök karja felkarol

és megtart téged.

Ellenséged szétszórja előtted,

s így biztat: »Pusztítsd!«

28Biztonságban lakik Izráel népe,

háborítatlan Jákób lakóhelye.

Gabona és bor földjén lakik,

melyre bő harmatot hullat az ég.

29Milyen boldog vagy, Izráel!

Nép, amelyet az Örökkévaló

szabadított meg,

akinek pajzsa és győzelmes kardja

az Örökkévaló!

Nincs más nemzet,

akivel így bánt volna istene.

Kegyelemért könyörögnek

majd ellenségeid,

te pedig a fejükre tiporsz.”