1Nézzétek a szárnysuhogás földjét
Etiópia folyói mellett,
2ahonnan követeket küldenek a vizen,
papiruszhajókon a tengeren túlra!
Ti gyors követek, induljatok haza!
Térjetek vissza népetekhez,
melynek bőre fénylő, termete magas,
melytől félnek a nemzetek közel s távol,
mely erős és hódító,
s melynek földjét folyók szabdalják!
3Figyeljetek rám, ti népek!
Akik a földkerekségen laktok,
mind figyeljetek!
Lássátok meg,
mikor jelt adnak a hegytetőkön!
Halljátok meg,
mikor a sófár felharsan!
4Ezt mondta nekem az Örökkévaló:
„Lakóhelyemen nyugszom,
s onnan nézem, ami következik,
mint verőfényes forró délidőben,
mint árnyas felhő alatt, aratás idején.”
5Mert így lesz ez:
A szőlővirágzás után,
de még szüret előtt,
mikor a fürtök érni kezdenek,
metszőkésével az Örökkévaló levágja a vesszőket,
és a terjeszkedő hajtásokat lecsapja.
6Amit levágott, mind a földön hagyja,
hadd egyék meg a hegyi madarak
és a mezei vadak.
Bizony, télen-nyáron abból élnek majd
a madarak és vadak.
7Abban az időben ajándékot visz
az Örökkévalónak, a Seregek Urának a nép,
melynek bőre fénylő, termete magas,
melytől félnek a nemzetek közel s távol,
mert erős és hódító,
s melynek földjét folyók szabdalják!
Bizony, ajándékot visznek
az Örökkévaló, a Seregek Ura nevének helyére,
a Sion hegyére.
Who We AreWhat We EelieveWhat We Do
2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.