Náhum 2 - Revised Hungarian Bible

1Jön már a hegyeken

az örömhírhozó,

aki békességet hirdet!

Ünnepeld, Júda, ünnepeidet,

teljesítsd fogadalmaidat,

mert nem gázol át rajtad

többé a pusztító,

teljesen megsemmisült!

2Ostromló vonul ellened, Ninive!

Őrizd az erődöt, figyeld az utat,

öltözz fegyverbe,

szedd össze minden erődet!

3Visszaadja az Úr Jákób méltóságát,

Izráel méltóságát,

bár rablók rabolták ki őket,

levagdalták ágaikat.

Ninive feldúlása

4A vitézek pajzsa vörös,

a katonák ruhája bíborszínű.

Harci kocsijaik acélosan csillognak,

amikor harcra készülnek,

és fenyegetve rázzák a lándzsát.

5Harci kocsik robognak az utcákon,

fel-alá száguldoznak a tereken,

ragyognak, mint a fáklyák,

cikáznak, mint a villámok.

6Felriadnak a parancsnokok,

hanyatt-homlok rohannak,

sietnek a várfalakra,

de már áll az ostrom.

7A folyam felőli kapuk föltárultak,

a palota rémületbe esik.

8A királynőt fogolyként hurcolják el,

szolgálólányai keseregnek,

mint a nyögő galambok,

és mellüket verik.

9Olyan lett Ninive, mint egy víztároló,

amelynek elfolyt a vize.

Álljatok meg, álljatok meg! – kiáltják,

de senki sem fordul vissza.

10Raboljatok ezüstöt,

raboljatok aranyat!

Határtalan sok a kincs,

tömegével van mindenféle drága holmi!

11Dúlás, pusztulás, felfordulás!

Megdermed a szív,

reszketnek a térdek,

meggörnyed minden derék,

minden arc elsápad.

12Hová lett az oroszlánok tanyája,

az oroszlánkölykök barlangja,

ahová hazajárt nőstényéhez a hím oroszlán,

ahol a kölykeivel lakott,

és senki sem merte fölriasztani?!

13Az oroszlán bőven szerzett

zsákmányt kölykeinek,

és öldökölt nőstényeinek,

megtöltötte barlangjait zsákmánnyal,

tanyáit pedig prédával.

14De én most rád támadok

– így szól a Seregek Ura –,

és porrá égetem harci kocsijaidat!

Oroszlánkölykeidet

fegyver emészti meg,

véget vetek zsákmányszerzésednek a földön,

és nem hallatszik többé

követeid szava.