1Áháznak, Jótám fiának, Uzzijjá unokájának, Júda királyának az idejében történt, hogy háborút indított Recín, Arám királya és Pekah, Remaljá fia, Izráel királya Jeruzsálem ellen; de nem tudták legyőzni.
2Amikor hírül vitték Dávid házának, hogy összefogott Arám Efraimmal, reszketni kezdett a szíve és népének a szíve, ahogyan az erdő fái reszketnek a szélben.
3Akkor így szólt az Úr Ézsaiáshoz: Menj ki Seár-Jásúb fiaddal együtt Áházhoz a Felső-tó vízvezetékének a végéhez, a ruhafestők mezejéhez vezető útra,
4és mondd meg neki: Légy óvatos, maradj nyugton! Ne félj, ne lágyuljon meg a szíved e két füstölgő, üszkös fadarab miatt, az arámi Recínnek és Remaljá fiának a haragja miatt!
5Mivel ezt a tervet szőtte ellened az arámi Recín az efraimi Remaljá fiával együtt:
6Vonuljunk föl Júda ellen, törjünk rá, kapcsoljuk magunkhoz, és tegyük királyává Tábeél fiát! –
7azért ezt mondja az én Uram, az Úr:
Nem sikerül, nem úgy lesz,
8még ha Arámnak
Damaszkusz is a fővárosa,
és Damaszkusznak Recín is a vezetője!
Hatvanöt év múlva összeomlik Efraim,
és nem lesz többé nép;
9még ha Efraimnak
Samária is a fővárosa,
és ha Samáriának Remaljá fia is a vezetője!
De ha nem hisztek,
nem maradtok meg!
Az Immánuél-jövendölés10Ezután így szólt az Úr Áházhoz:
11Kérj egy jelet Istenedtől, az Úrtól, akár lentről a mélyből, akár fentről a magasból!
12De Áház így válaszolt: Nem kérek, nem kísértem az Urat!
13Akkor ezt mondta Ézsaiás: Halljátok meg, Dávid háza! Nem elég, hogy embereket fárasztotok, még Istenemet is fárasztjátok?
14Ezért maga az Úr fog jelet adni nektek: Íme, egy fiatal nő, aki most várandós, fiút fog szülni, és Immánuélnak nevezi majd el.
15Tejszínt és mézet fog az enni, amíg meg tudja vetni a rosszat, és a jót tudja választani.
16Mert mielőtt ez a gyermek meg tudja vetni a rosszat, és a jót tudja választani, elhagyottá válik az a föld, amelynek két királyától rettegsz.
17Hoz majd az Úr rád, népedre és atyád házára olyan napokat, amilyenek még nem voltak, mióta Efraim elvált Júdától: elhozza Asszíria királyát.
18Azon a napon idehívja az Úr
a legyeket Egyiptom folyói mellől,
és a méheket Asszíria földjéről.
19Mind eljönnek, és letelepszenek
a mély medrekben
és a sziklahasadékokban,
minden tövisbokron
és minden itatóhelyen.
20Azon a napon megborotválja az Úr
a Folyamon túl bérelt késsel,
az asszír királlyal
a fejet és a szőrös lábat,
a szakállt is levágja.
21Azon a napon mindenki
csak egy tehenet és két juhot fog tartani,
22de azok annyi tejet adnak,
hogy mindenki tejszínt eszik.
Tejszínt és mézet eszik mindenki,
aki az országban megmarad.
23És azon a napon minden helyet,
ahol most ezer ezüstöt érő
ezer szőlőtőke van,
felver majd a tövis és a gaz.
24Nyilakkal és íjjal mennek majd oda,
mert tövis és gaz lesz az egész ország.
25Nem mennek föl egyetlen hegyoldalba sem,
amelyet meg szoktak kapálni,
mert félnek a tövistől és a gaztól.
Csak marhák járnak ott,
és juhok legelésznek.
Who We AreWhat We EelieveWhat We Do
2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.
