Ámósz 9 - Revised Hungarian Bible

Az ötödik látomás: Nincs menekvés az ítélet elől

1Láttam az Urat az oltárnál állni.

Ezt mondta: Üss az oszlopfőre,

hogy belerendüljenek a küszöbök,

hadd hulljanak a kövek

mindnyájuk fejére!

Akik megmaradnak,

azokat fegyverrel ölöm meg.

Nem tud elfutni közülük senki,

nem fog megmenekülni közülük senki!

2Ha a holtak hazájába hatolnak be,

onnan is kiragadja őket a kezem.

Ha az égbe mennek föl,

onnan is lehozom őket.

3Ha a Karmel tetején bújnak el,

ott is felkutatom és megragadom őket.

Ha a tenger mélyére rejtőznek előlem,

parancsomra ott is megmarja őket a kígyó.

4Még ha fogságba mennek is

ellenségeik előtt,

parancsomra ott is

megöli őket a fegyver.

Szemmel tartom őket,

de vesztükre és nem javukra.

5Ha az Úr, a Seregek Ura

megérinti a földet, megrendül az,

és gyászol minden lakója.

Úgy megemelkedik, akár a Nílus,

majd leapad, mint Egyiptom folyója.

6A mennyben építette meg palotáját,

és a földön vetett alapot boltozatának.

Szól a tenger vizének,

és kiönti azt a szárazföldre:

az Úr az ő neve!

Az Úr

megrostálja Izráelt

7Nem olyanok vagytok-e a szememben,

Izráel fiai, mint az etiópok?

– így szól az Úr.

Én hoztam föl Izráelt Egyiptomból,

a filiszteusokat meg Kaftórból

és az arámokat Kírből!

8Az én Uram, az Úr

szemmel tartja a vétkes országot.

Eltörlöm azt a föld színéről!

Bár mégsem pusztítom ki egészen

Jákób házát – így szól az Úr.

9Mert íme, parancsot adok a népeknek,

és megrostálom Izráel házát,

mintha rostában ráznák,

melyből egy szem sem esik a földre.

10Fegyvertől halnak meg népem vétkesei,

akik azt gondolják:

Nem ér el minket és nem talál ránk a veszedelem.

Boldog jövő ígérete

11Azon a napon fölállítom

Dávid összedőlt hajlékát,

kijavítom réseit, helyreállítom romjait,

fölépítem, és olyan lesz, mint hajdan.

12Birtokba veszik Edóm maradékát

és mindazokat a népeket,

amelyeket majd rólam neveznek el

– így szól az Úr, aki ezt véghezviszi.

13Eljön majd az idő

– így szól az Úr –,

amikor nyomon követi

a szántó az aratót,

a szőlőtaposó a magvetőt;

must csorog majd a hegyekről,

folyik mindenütt a halmokról.

14Jóra fordítom majd népemnek,

Izráelnek a sorsát.

Az elpusztult városokat fölépítik,

és azokban fognak lakni.

Szőlőket ültetnek,

és isszák azok borát,

kerteket művelnek,

és eszik azok gyümölcsét.

15Elültetem őket földjükbe,

és többé nem tépik ki őket a földjükből,

amelyet nekik adtam

– ezt mondja az Úr, a te Istened.