Ézsaiás 57 - Revised Hungarian Bible

1Az igaz ember elvész,

és senki sem törődik vele.

A hűséges emberek kimúlnak,

és senkit sem érdekel.

A gonosz miatt múlik ki ugyan az igaz,

2de békességre jut;

fekvőhelyén megpihen,

aki egyenes úton járt.

A bálványimádók ítélete

3Jöjjetek csak ide, boszorkányivadékok,

hűtlen és parázna fajzatok!

4Mit csúfolódtok, miért jártatjátok a szátokat,

miért öltögetitek a nyelveteket?

Hiszen hűtlen gyermekek vagytok,

hazug fajzatok,

5akik a cserfák mellett bujálkodtok,

minden zöldellő fa alatt,

gyermekeket vágtok le a patakoknál,

a sziklahasadékokban!

6A patak sima köveit tetted örökségeddé,

azokat választottad osztályrészedül.

Italáldozatot is bemutatsz nekik,

ételáldozatot is viszel.

Én ebbe belenyugodjak?

7Magasba nyúló hegyen

helyezted el fekvőhelyedet,

oda is fölmész áldozatot bemutatni.

8Az ajtó mögé, az ajtófélfához

tetted bálványod jelképét.

Tőlem elszakadva levetkőztél,

fölmentél széles fekvőhelyedre.

Megegyeztél az egyikkel,

akinek a fekvőhelyét szereted,

és fajtalankodtál vele.

9Molokhoz zarándokoltál olajjal

és sok illatszerrel.

Messzire küldted követeidet,

le egészen a holtak hazájáig.

10A sokféle mesterkedés elfárasztott,

mégsem vallottad be, hogy hasztalan,

hanem újból erőt gyűjtöttél,

ezért nem betegedtél bele.

11Kitől tartottál és féltél,

hogy hazudoznod kell?

Miért nem törődtél velem,

miért nem gondoltál rám?

Talán hallgatok én ősidők óta,

azért nem félsz engem?!

12Én tudom megmondani,

hogyan boldogulsz.

De amit te művelsz,

az nem használ neked.

13Ha segítségért kiáltasz,

tud-e rajtad segíteni

bálványaid tömege?

Valamennyit fölkapja a szél,

a szellő is elsodorja.

De aki hozzám folyamodik,

az örökli az országot,

és részt kap szent hegyemen.

Isten felséges, de könyörülő

14Ezt mondja:

Töltsétek, töltsétek föl,

építsétek az utat,

vegyétek el népem útjából,

amiben megbotolhat!

15Ezt mondja a magasztos, a felséges,

aki örök hajlékában lakik,

szent az ő neve:

Magasságban és szentségben lakom,

de a megtörttel és alázatos lelkűvel is.

Felüdítem az alázatosak lelkét,

felüdítem a megtörtek szívét.

16Mert nem örökké perlek,

és nem vég nélkül haragszom,

hiszen elalélna előttem a lélek,

az emberek, akiket én alkottam.

17Megharagudtam a haszonlesés bűne miatt,

haragomban megvertem őt, és elrejtőztem.

Ő azonban elpártolt tőlem,

és ment a maga feje után.

18Láttam, hogyan élt, mégis meggyógyítom!

Vezetem őt,

vigasztalással fizetek

neki és gyászolóinak.

19Megteremtem ajkán a hála gyümölcsét:

Békesség, békesség közel és távol!

Ezt mondja az Úr: Meggyógyítom őt!

20De a bűnösök olyanok,

mint a háborgó tenger,

amely nem tud megnyugodni,

iszapot és sarat kavarnak hullámai.

21A bűnösöknek nincs békességük!

– mondja Istenem.