Ámósz 8 - Revised Hungarian Bible

A negyedik látomás

1Ezt mutatta nekem látomásban

az én Uram, az Úr:

Íme, egy kosár érett gyümölcs!

2Ezt kérdezte tőlem: Mit látsz, Ámósz?

Így feleltem:

Egy kosár érett gyümölcsöt.

Akkor ezt mondta nekem az Úr:

Elérte a vég népemet, Izráelt,

többé nem bocsátok meg neki.

3Azon a napon jajgatássá válnak

a templomi énekek

– így szól az én Uram, az Úr.

Tömérdek hulla lesz mindenütt,

csendben rakják le őket.

A csaló kereskedők ítélete

4Halljátok meg ezt ti,

akik a szegények vesztét kívánjátok,

és ki akarjátok pusztítani

az ország nincstelenjeit!

5Mert így beszéltek:

Mikor múlik el az újhold,

hogy gabonát árulhassunk,

és a szombat, hogy gabonával kereskedjünk,

kisebb vékával, nagyobb súlyokkal

és hamis mérleggel csalva,

6hogy megvehessük a nincsteleneket pénzen,

a szegényeket egy pár saruért,

és eladhassuk a hulladék gabonát?

7Megesküdött az Úr

Jákób büszkeségére:

Sosem felejtem el, hogy miket műveltek!

8Ne rendüljön meg emiatt a föld,

és ne gyászoljon minden lakója?

Úgy megemelkedik, akár a Nílus,

árad és apad, mint Egyiptom folyója.

9Azon a napon

– így szól az én Uram, az Úr –

naplementét idézek elő délben,

és sötétségbe borítom a földet

fényes nappal.

10Ünnepeiteket gyászra változtatom,

és dalaitokat siratóénekre.

Minden derékra gyászruhát vetetek,

minden fejet kopasszá teszek;

olyan gyászba borítom őket,

amilyet az egyszülöttért tartanak.

Ilyen keserves nap lesz a végük.

11Jön majd olyan idő

– így szól az én Uram, az Úr –,

amikor éhínséget bocsátok a földre.

Nem kenyérre fognak éhezni,

és nem vízre fognak szomjazni,

hanem az Úr igéjének hallgatására.

12Támolyognak majd tengertől tengerig

és északtól keletig.

Bolyonganak, és keresik az Úr igéjét,

de nem találják.

13Azon a napon

elepednek a szomjúságtól

a szép szüzek és az ifjak,

14akik Samária bálványára esküsznek,

és így beszélnek:

Dán Istenére mondom!

– vagy: A beérsebai útra mondom!

Elesnek, és nem kelnek fel többé!