Jóel 1 - Revised Hungarian Bible

1Ez az Úr igéje, amely Jóelhez, Petúél fiához szólt.

A sáskajárás az Úr

napjának az előhírnöke

2Halljátok meg ezt, ti, vének,

figyeljen az ország minden lakója!

Történt-e ilyesmi a ti időtökben

vagy őseitek idejében?

3Beszéljétek el fiaitoknak,

fiaitok meg az ő fiaiknak,

azok pedig a következő nemzedéknek!

4Amit a hernyó meghagyott,

megette a sáska,

amit a sáska meghagyott,

megette a szöcske,

amit a szöcske meghagyott,

megette a cserebogár.

5Ébredjetek föl, ti, részegek, és sírjatok!

Jajgassatok mindnyájan, ti, iszákosok,

mert szátok elől elvették az édes bort!

6Egy nép támadt országomra,

hatalmas és száma sincsen.

Fogai oroszlánfogak,

úgy harap, mint a nőstény oroszlán.

7Elpusztította szőlőmet,

letördelte fügefáimat.

Lehántotta, és szétszórta:

ágai fehérlenek.

8Keseregj, mint a szűz,

ki vőlegényét gyászolja!

9Megszűnt az étel- és italáldozat

az Úr házában,

gyászolnak a papok,

az Úrnak szolgái.

10Elpusztult a mező,

gyászol a termőföld,

mert elpusztult a gabona,

elapadt a must, odalett az olaj.

11Szomorkodnak a parasztok,

jajgatnak a szőlőművesek,

mert nincs búza, se árpa,

odalett a mezőn az aratnivaló!

12A szőlőtő elszáradt,

a fügefa elhervadt,

a gránátalma, a pálma, az almafa

és a mező minden fája kiszáradt;

a mosoly is lehervadt az emberek arcáról.

Felhívás a bűnbánatra

13Öltsetek gyászruhát, és sírjatok, ti, papok!

Jajgassatok, kik az oltárnál szolgáltok!

Gyászruhában töltsétek az éjszakát,

Istenem szolgái,

mert megszűnt Istenetek házában

az étel- és italáldozat.

14Tartsatok szent böjtöt,

hívjátok istentiszteletre a népet!

Gyűjtsétek össze a véneket,

az ország minden lakóját

Isteneteknek, az Úrnak a házába,

és kiáltsatok az Úrhoz!

15Jaj, micsoda nap!

Közel van már az Úr napja,

pusztulás jön a Mindenhatótól!

16Szemünk láttára

veszett ki az élelem,

az öröm és a vidámság

Istenünk házából!

17Elszáradt a vetőmag a földben,

üresen állnak a magtárak,

beomlottak a vermek,

mert nincsen gabona.

18Hogy nyögnek az állatok!

Kóborolnak a marhacsordák,

mert nincs legelőjük,

a juhnyájak is sínylődnek.

19Hozzád kiáltok, Uram,

mert tűz égette ki

a puszta legelőit,

és láng perzselte fel

a mező minden fáját.

20A vadállatok is

hozzád sóhajtoznak,

mert kiszáradtak a folyóvizek,

és tűz égette ki

a puszta legelőit.