Zsoltárok 68 - Revised Hungarian Bible

Isten megjelenik népének

1A karmesternek: Dávid zsoltáréneke.

2Fölkel az Isten!

Szétszóródnak ellenségei,

elfutnak előle gyűlölői.

3Ahogyan a füst eloszlik, ha ráfújnak,

ahogyan a viasz megolvad a tűztől,

úgy pusztulnak el a bűnösök

az Isten színe előtt.

4De az igazak örülnek, vigadnak,

Isten színe előtt vígan örvendeznek.

5Énekeljetek Istennek,

zengjetek nevének!

Készítsetek utat

a pusztában száguldónak!

Úr az ő neve, vigadjatok színe előtt!

6Árváknak atyja, özvegyek védője

az Isten szent hajlékában.

7Isten hazahozza az elhagyottakat,

kihozza a foglyokat boldog életre,

csak a lázadók maradnak sivár helyen.

8Ó, Isten, amikor elindultál néped előtt,

amikor vonultál a sivatagban, (Szela)

9rengett a föld, csepegett az ég is

Isten színe előtt, még a Sínai is,

az Istennek, Izráel Istenének színe előtt.

10Bőven adtál esőt örökségedre, ó, Isten,

és a fáradtat megerősítetted.

11Ott lakik nyájad, és jóvoltodból

gondoskodsz az elesettről, Istenem!

12Az Úr ezt a kijelentést adja

az örömhírt vivő nők nagy seregének:

13A seregek királyai

hanyatt-homlok menekülnek,

a palota terén pedig

zsákmányt osztanak.

14Ha a felszerelést őrzitek is,

ezüstszárnyú galambot kaptok,

aranyos zöld tollakkal.

15Amikor a Mindenható

szétszórja a királyokat,

fehér lesz a Calmón, mint a hó.

16Istenek hegye a Básán-hegy,

sokcsúcsú hegy a Básán-hegy.

17Miért néztek irigyen,

ti, sokcsúcsú hegyek

arra a hegyre, amelyet Isten

lakóhelyéül választott?

Ott is lakik az Úr örökre!

18Istennek harci kocsija

számtalan, sok ezer,

ezekkel jön az Úr

a Sínairól szentélyébe.

19Fölmentél a magas hegyre,

foglyokat ejtettél,

embereket kaptál ajándékul,

mégpedig lázadókat.

Most már ott laksz, Uram Isten!

20Áldott az Úr!

Napról napra gondot visel rólunk

szabadító Istenünk. (Szela.)

21Isten a mi szabadító Istenünk,

az Úr, a mi Urunk kihoz a halálból is.

22Bizony, szétzúzza Isten ellenségei fejét,

a bűnben élők kemény koponyáját!

23Az Úr ezt mondta:

Básánból is visszahozom őket,

a tenger mélyéről is visszahozom,

24hogy lábad vérben gázoljon,

és kutyáid nyelvének is

jusson az ellenségből.

25Látták, ó, Isten, hogyan vonultál be,

hogyan vonultál be, Istenem,

királyom, a szentélybe.

26Elöl mentek az énekesek,

hátul a hárfások,

középen a doboló nők.

27Áldjátok Istent a gyülekezetekben,

az Urat, akik Izráeltől származtok!

28Élükön jön Benjámin kicsiny törzse,

Júda vezetői tömegestül,

Zebulon vezetői, Naftáli vezetői.

29Parancsolj, Isten, hatalmaddal,

isteni hatalmaddal,

amellyel értünk munkálkodsz,

30jeruzsálemi templomodból:

királyok hozzanak neked ajándékot!

31Dorgáld meg a nádas vadját,

a hatalmasok seregét, a népek fejedelmeit!

Tipord el a pénzsóvárokat,

szórd szét azokat a népeket,

amelyek háborút akarnak!

32Egyiptomból követek jönnek,

az etiópok Istenhez emelik kezüket.

33Ti, földi országok,

énekeljetek Istennek,

zengjetek az Úrnak! (Szela.)

34Száguld az egeken át,

az ősi egeken át.

Halld, hogyan mennydörög

hatalmas hangja!

35Hirdessétek Isten hatalmát,

fenségét Izráelen,

erejét a fellegekben!

36Félelmetes vagy szentélyedben, Isten!

Izráel Istene ad hatalmat

és erőt a népnek.

Legyen áldott az Isten!