Példabeszédek 29 - Karoli Bible 1908

Bölcseség áldást hoz, bolondság és bűn romlást szerez

1A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.

2Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.

3A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.

4A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.

5A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.

6A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.

7Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.

8A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.

9Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.

10A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.

11Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.

12A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.

13A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.

14A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.

15A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.

16Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.

17Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.

18Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!

19Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.

20Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!

21A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.

22A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.

23Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.

24A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.

25Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.

26Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.

27Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.

Blog
About Us
Message
Site Map

Who We AreWhat We EelieveWhat We Do

Terms of UsePrivacy Notice

2025 by iamachristian.org,Inc All rights reserved.

Home
Gospel
Question
Blog
Help