Példabeszédek 8 - Karoli Bible 1908

Hívogatása és igérete a bölcseségnek, mely öröktől fogva Istennél van

1Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?

2A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.

3A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.

4Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!

5Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.

6Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.

7Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.

8Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.

9Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.

10Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.

11Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.

12Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.

13Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.

14Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.

15Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.

16Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.

17Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.

18Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.

19Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.

20Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.

21Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.

22Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.

23Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.

24Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.

25Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.

26Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.

27Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;

28Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;

29Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:

30Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.

31Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.

32És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.

33Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!

34Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.

35Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.

36De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!