Jelenések 7 - Hungarian: The New Testament: Life, Truth and Light

1Ezután négy angyalt láttam állni a föld négy sarkán, amint féken tartották a föld négy szelét, hogy a szél ne fújjon a földre, se a tengerre, se élő fára.

2Egy másik angyalt is láttam feljönni napkelet felől, akinek kezében volt az élő Isten pecsétje, és hangos szóval kiáltott a négy angyalnak, akiknek megadatott, hogy ártsanak a földnek és a tengernek

3és így szólt: „Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak, addig, amíg homlokukon meg nem pecsételjük a mi Istenünknek szolgáit“.

4És hallottam a megpecsételtek számát: Száznegyvennégyezer, Izrael fiainak minden törzséből.

5Júda törzséből tizenkétezer elpecsételt,

Rúben törzséből tizenkétezer elpecsételt,

Gád törzséből tizenkétezer elpecsételt,

6Ásér törzséből tizenkétezer elpecsételt,

Naftáli törzséből tizenkétezer elpecsételt,

Manassé törzséből tizenkétezer elpecsételt,

7Simeon törzséből tizenkétezer elpecsételt,

Lévi törzséből tizenkétezer elpecsételt,

Issakár törzséből tizenkétezer elpecsételt.

8Zebulón törzséből tizenkétezer elpecsételt,

József törzséből tizenkétezer elpecsételt,

Benjámin törzséből tizenkétezer elpecsételt.

9Ezután láttam: íme egy nagy sokaság, amelyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből és a királyi szék előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve és kezükben pálmaágak,

10és hangos szóval kiáltották:

„Az üdvösség a mi Istenünké,

aki a királyi széken ül

és a Bárányé!“

11Az angyalok pedig mindnyájan a királyi szék, a vének és a négy élőlény körül álltak és a királyi szék előtt leborultak és imádták Istent,

12ezt mondva:

„Ámen.

Áldás és dicsőség

és hálaadás és tisztesség

és hatalom és erő

a mi Istenünknek örökkön örökké.

Ámen“.

13Ekkor megszólalt az egyik vén és ezt mondta nekem: „Kik ezek, akik fehér ruhában vannak öltözve, és honnét jöttek?“

14Ezt mondtam neki: „Uram, te tudod“.

És ezt mondta nekem: „Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek és megmosták ruhájukat és megfehérítették a Bárány vérében.

15Ezért

vannak Isten királyi széke előtt

és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában,

és aki a királyi széken ül, kiterjeszti sátrát felettük.

16Nem éheznek többé,

sem nem szomjúhoznak többé,

a nap nem tűz rájuk,

sem semmi hőség,

17mert a Bárány, aki a királyi szék közepén van, legelteti őket,

és az élet vizének forrásához vezeti őket,

és Isten letöröl szemükről minden könnyet.“